Jó hírek után szigorítás?
Mindez nemcsak a gazdaság lendületét mutatja, hanem előrevetíti, hogy a jegybank akár már szeptemberben fékezheti a pénzteremtés ütemét, s a jövő év közepén leállíthatja élénkítő programját. A héten más jó hírek is érkeztek a tengerentúlról: élénkült a feldolgozóipar, különösen az autógyártás, amely az olcsó hitelek és a növekvő bizalom, no meg a tőzsdei fellendülés által teremtett vagyonhatás következtében szárnyal. A munkanélküli-segélyért folyamadók, illetve a magánszektorban keletkezett munkahelyek száma is kedvezően alakult. Mindez megágyazott a pénteken közzétett s nagyon várt adatnak: júniusban az elemzők által becsült 165 ezer helyett 195 ezer munkahely jött létre. A magánszektorban 202 ezer, de a költségvetési nyirbálások miatt a közszférában megszűnt hétezer állás.
A munkaügyi minisztérium felülvizsgálta az áprilisi és a májusi számokat, s kiderült, hetvenezerrel többen jutottak munkához. Vagyis három hónapon át átlagosan csaknem kétszázezer munkahely született, ez azonban inkább csak arra elég, hogy a munkanélküliségi ráta szinten maradjon. Ezt igazolja a pénteki közlemény is, hiszen az állástalanok aránya 7,6 százalék maradt. A foglalkoztatási helyzet javulása, valamint a gazdaság erősödését sejtető adatok az elemzők szerint támogatják az amerikai jegybank (Fed) vezetőinek azt a nézetét, hogy fokozatosan mérsékelni lehet a gazdaság támogatását, s meg lehet szabadítani a monetáris politikát a nem szokványos eszközöktől.
A Bloomberg szerint a piaci várakozások azzal számolnak, hogy már szeptemberben bejelentik a jelenleg havi 85 milliárd dollárra rugó értékpapír-vásárlási program szűkítését. A Fed nyílt piaci bizottságának júniusi ülése után Ben Bernanke elnök azt mondta, hogy jövő nyáron állíthatják le a programot, de ennek azért sok feltétele van, például a munkanélküliségi rátának hét százalék közelébe kellene ereszkednie.
Az eshetőség azonban, hogy vége szakad a pénzbőségnek, globálisan okozott némi ijedtséget, emelkedtek is az állampapír-hozamok. Kényszerhelyzetbe került az Európai Központi Bank (EKB) is, amelynek egyelőre az eurózóna recessziójával kell szembenéznie, s a Bank of England is, amelynek szintén támogatnia kellene a brit gazdaság fellendülését. Mindkét bank vezetősége azt hangoztatta csütörtökön, hogy egyelőre fenntartja a programjait.
Mario Draghi, az EKB elnöke szakított a hagyománnyal, amely szerint a frankfurti pénzintézet nem kötelezi el magát előre a kamatok szintjét illetően. A kormányzótanács ülése után úgy nyilatkozott, hogy hosszabb ideig a mostani szinten maradnak vagy még alacsonyabbra süllyednek az irányadó kamatok, s a likviditásbővítő programban sem várható változás még hosszabb ideig. A Financial Times ennek nyomán a központi bankok transzatlanti ütközetéről írt.
