A magyar áruk és szolgáltatások exportja mindössze 0,8 százalékkal haladta meg az első negyedévben az egy évvel korábbit, az import viszont 0,4 százalékkal visszaesett. Az olló kinyílása 1,84 milliárd eurós szufficitet eredményezett, ami 17 százalékos plusznak felel meg. Megjegyzendő: az export bővülési üteme az utóbbi időszakban az euróövezeti megrendelések szerényebb növekedésének megfelelően egyre lanyhább volt, míg az import a hazai stagnáló fogyasztás miatt csak araszolt felfelé, mi több, a vizsgált negyedévben éppenséggel rükvercbe kapcsolt.

Az ipari megrendelésállományok látványos bővülése miatt azonban az export felfutására lehet számítani a második fél évtől, s ez a behozatal oldalán is dinamikusabb emelkedést hozhat magával. A hazai lakossági fogyasztás fellendülésében az MNB szakmai stábja sem bízik, legfrissebb előrejelzésében 0,1 százalékos éves változást vár, ami gyakorlatilag a helyben járással egyenlő. Az országot elhagyó jövedelmek azonban most is nőttek, 1,290 milliárd eurót tettek ki, szemben az egy negyedévvel korábbi 1,079 milliárddal, ami valahol a kormány gazdaságpolitikájának kritikája is egyben.

A tőkemérlegben 562 millió eurós aktívumot jelzett a jegybank, ez viszont csupán a fele a tavalyi záró negyedévinek, igaz, az egy évvel korábbit így is negyven százalékkal meghaladja. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege 1,111 milliárd eurós, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,347 milliárdos, azaz – a hazai össztermék (GDP) arányában mérve – gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest, értéke 5,3 százalékos. Az ország külső finanszírozási képessége tehát továbbra is erős, ennek két fő indoka a külkereskedelmi többlet már említett stabilan magas többlete mellett az uniós támogatások egyre dinamikusabb és gyorsabb lehívása.

Igaz, ez a folyamat az első negyedévben lassult, az 1,134 milliárd eurós uniós transzfer 59millióval elmarad az előző negyedévitől, de az utóbbi évek átlagában még így is kiugróan magasnak számít. A Brüsszelből hazahozott eurómilliárdok és a külkereskedelmi többlet egyaránt jól hatást gyakorolnak a forintárfolyamra, csökkentik az árfolyammozgásokat, igaz utóbbiakban jóval nagyobb szerep jut újabban a nemzetközi piaci fejleményeknek, a befektetői hangulat változásainak.

Magyarország külfölddel szembeni teljes bruttó adóssága 123 milliárd eurót tesz ki, ez egymilliárd euróval kisebb az előző negyedévinél. Ebből 88 milliárd euróban, a többi forintban áll fenn. A közvetlen tőkebefektetések nélkül számított bruttó adósság 92,5 milliárd euró, kétmilliárddal kisebb a 2012 véginél. Az ország nemzetközi tartalékai 35,5 milliárd euróra rúgtak március végén.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a külkereskedelmi többlet, és ezáltal a folyó fizetési mérleg az év hátralevő részében javulhat, az egész éves folyó fizetési mérlegtöbblet meghaladhatja a korábbi kétmilliárd euró körüli várakozást. A gazdasági növekedés gyorsulásával pedig a külső adósság is nagyobb mértékben csökkenhet, ami számottevően enyhítheti a hazai gazdaság sérülékenységét, és javíthatja a kockázati megítélést. A folyó fizetési mérleg többletének növekedése a forint árfolyamának stabilitását is támogatja – tette hozzá.