Százmilliárd a takarékoknak

A kormány hétfői ülésén meghallgatta és megtárgyalta a takarékszövetkezeti rendszer működéséről szóló beszámolót – mondta az MTI kérdésére Giró-Szász András. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kabinet elfogadta a stratégiai átalakításról szóló koncepciót, és felkérte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, hogy Vojnits Tamás kormánybiztossal együttműködve minél előbb terjessze azt az Országgyűlés elé. A kormány döntött arról is, hogy százmilliárd forintot biztosít a takarékszövetkezeti rendszer újjászervezéséhez, és megbízta a fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyon értékesítése terhére biztosítsa az összeget. (A 2011-es magán-nyugdíjpénztári einstandból például március végén még 314 milliárd forint volt főleg részvényekben, befektetési jegyekben és készpénzben a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál – a forrást akár innen is elő lehet teremteni.)

Az eddig sem volt titok, hogy a kabinetnek komolyabb tervei vannak a szektorral, Matolcsy György például már 2010-ben, még nemzetgazdasági miniszteri kinevezése előtt jelezte, hogy a vállalati hitelezés felfuttatásában és ezáltal a gazdasági növekedés minél gyorsabb beindításában számít a takarékszövetkezetekre. A szavakat azonban eddig nem sok tett követte: az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavaly megvásárolta a szövetkezeti hitelintézetek ernyőintézménye, a Takarékbank részvényeinek 39 százalékát, idén februárban pedig megállapodást írt alá két tucat takarékkal arról, hogy egységes feltételek és ügyintézési rend mellett kínálják az MFB kisvállalkozói hitelét. Hogy a kormány most már mégis nagyobbakat lépne, arra Vojnits Tamás tavaly decemberi kinevezéséből lehetett következtetni: az FHB-tól érkező szakember feladata a szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégia kialakítása. Kérdés, a takarékok is elérkezetnek látják-e az időt arra, hogy növeljék hitelezési aktivitásuk. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint április végén a takarékszövetkezetek 1515 milliárd forint betétet, túlnyomó részt lakossági megtakarítást kezeltek, miközben a gondozott hitelállomány mindössze 691 milliárd forint volt. A kormány vélhetően e kettő különbözetére, vagyis a több mint 800 milliárdos „pufferre” építene, ám ezeket a pénzeket nem lesz könnyű becsatornázni a gazdaságba. Egyrészt a tartalékok nagyobb része olyan szövetkezetekhez köthető, melyek eddig nem törték magukat, hogy hitelezhessenek, másrészt a takarékok vezetői azt is gyakran hangsúlyozzák, hogy a hitelezés növelésének csak olyan mértékben van értelme, amit a gazdasági növekedés indokol. Akadálya lehet viszont a tőke is: általánosságban a szövetkezetek tőkehelyzete megfelelő egy normális tempójú növeléshez, a hitelkihelyezés erőltetett bővítéséhez azonban tőkeemelésre lehet szükség – alighanem erre kell a százmilliárd forint.

Lemondott a PSZÁF két alelnöke

Benyújtotta lemondását a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) két alelnöke, Sáray Éva és Balogh László, valamint Nadrai Géza, a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület elnöke. Szász Károly, a PSZÁF elnöke múlt pénteki hatállyal elfogadta a vezetők lemondását, s erről tegnap írásban tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt – derült ki a felügyelet közleményéből. A PSZÁF elnöke hétfői hatállyal Gázmár Zoárdot, a felügyeleti igazgatóság eddigi ügyvezető igazgatóját nevezte ki alelnökké.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.