A kétségkívül vizuális hiányosságokkal és komfortbéli kihívásokkal küzdő létesítményekről azonban a tényszerűség kedvéért le kell szögezni: ez legalább megvédi az utasokat az időjárás viszontagságaitól. Hűtés lesz benne (igaz, nem légkondicionálás, mert az az alacsony költségekbe nem fért bele), télen pedig fűtés. Véd az esőtől és a széltől is, mellékhelyiségek pedig a külső részen igénybe vehetők. 

A schengeni A terminálon nyolc egyszerűsített beszállókapu várja az utasokat, jelenleg öt diszkont-légitársaság választotta a beszállításnak ezt a módját, vagyis a Wizz Air, a Ryanair, az EasyJet, a Jet2.com és a holland Transavia. A 2B-n a könnyűszerkezetes csarnok négy kapunak ad helyet, itt a WizzAir, a Ryanair és az Easyjet lesz a felhasználó.

Emlékezetes: a Malév csődjét követően a Ryanair már eleve a kettes terminálon kezdte meg üzemelését három, majd öt géppel, s mivel a cég nem kívánta megfizetni a hagyományos beszállókapukat, a Budapest Airport azonnal egyedi megoldást kínált. Ez hosszú hónapokon belül azzal járt, hogy az utasok esőben és hóban is a szabad ég alatt várakoztak a gépükre. Csak akkor tértek át buszos beszállításra, amikor extrém hőmérsékleti, szél vagy csapadékviszonyok uralkodtak a reptéren. Tavaly ősz végén a szabad eges beszállítóplaccot sátrak váltották fel, amelyekben azonban semmilyen infrastruktúra nem volt, s bár az előző állapothoz képest komoly előrelépést jelentettek, így is botrány lett belőle, olyannyira, hogy a WizzAir, bár eredetileg belement ezek használatába, az utaspanaszok miatt néhány nap múlva visszalépett.

– Az első napok tapasztalatai azt mutatják, hogy mind az utasok, mind a légitársaságok szempontjából beváltak az új, egyszerűsített beszállókapuk – hangsúlyozta Kam Jandu, az üzemeltető Budapest Airport légi közlekedésért felelős igazgatója, ami ez esetben alighanem annyit tesz: az utasok nem háborodtak fel, mint a sátrak esetében.

– Ezzel az új módszerrel tavalyhoz képest jelentősen előreléptünk a komfort terén, az utasok lényegesen kényelmesebben várakozhatnak a gépek közvetlen közelében, emellett pontosabban indulnak a járatok is.

A szakemberek hangsúlyozzák: elvben az utasok a lehető legminimálisabb időt töltik ezekben a létesítményekben, a gyakorlatban azonban ez nem feltétlenül igaz, ugyanis a földi kiszolgáló cégek munkatársai a legtöbb esetben még akkor kiterelik a terminálépületből az utasokat, amikor a gép még be sem állt az állóhelyére. A diszkont-légitársaságoknál ugyanis az utaskomfort helyett sokkal fontosabb, hogy a beszállítás rövid legyen, és a gép minél hamarabb meg tudjon fordulni. Különösen, hogy Budapesten harminc percnél rövidebb forduló esetén nem kell fizetni a „parkolásért”, azaz az állóhely használatáért.

– A Budapest Airport felhagyott az Oktoberfest-stílusú sátrak használatával, és igyekszik jobb megoldást találni, hogy egész évben alacsony költségű létesítményeket tudjon biztosítani a légitársaságoknak – mondta Daniel de Carvalho, a WizzAir vállalati kommunikációs menedzsere, hozzátéve: az új, egyszerűsített beszállókapuk nem minden tekintetben kielégítőek, de a 2012-ben elutasított sátrakhoz képest fejlődést jelentenek. A téli használatról később döntenek. 

Gépükre váró utasok igyekeznek bejutni az új beszállókapukhoz