A célt a kormányfő Brüsszelben, a szerdai uniós csúcson már kijelölte: minden szükséges intézkedést meg kell tenni ahhoz, hogy az Európai Bizottság jövő szerdai ülésén az a javaslat szülessen, hogy a Magyarország ellen 2004 óta folyó eljárást szüntesse meg az erről június végén a döntő szót kimondó pénzügyminiszteri tanács (Ecofin).

Az Európai Bizottság tavaszi értékelése szerint a GDP-arányos hiánycél 3 százalékon teljesülhet ugyan az idén, de jövőre 3,4 százalékra mehet fel ismét az államháztartás deficitje – ha nem lesznek fenntarthatók az egyenlegjavító intézkedések. Erre gyorsan reagált a kormány, bejelentve a háromlépcsős Varga-csomagot, ami az idei hiányt – alkotói szerint – biztosan a GDP 2,7 százalékára nyomja le. Az első körben költségvetési zárolásokból, majd a központi finanszírozású fejlesztések felfüggesztéséből, végül a bankadó, az energiaadó és a tranzakciós illeték emeléséből származó bevételek, illetve megtakarítások elvileg elegendőek kell hogy legyenek a deficitcél teljesítéséhez, de Orbán ehhez kiegészítésképpen szerdán még egy új adó bevezetését is hozzácsapta, amivel a hirdetési piacot sarcolná meg. A Varga-csomag elemeinek mixelésével, az egyes lépések előrehozásával is kalkulálni lehet.

A szaktárcánál már javában készülnek az adóemelésekre vonatkozó előterjesztések, ennél többet tegnap nem voltak hajlandóak közölni. Az adókulcsok emelése és az érintettek körének esetleges bővítése mellett egyetlen nyitott kérdés van: kire és mire terjed majd ki az új adónem, a reklámadó – ha tényleg bevezetik? Miután Orbán az ötletet pártolja, ez felettébb valószínű. A reklámadó könnyen beilleszthető az egyszerűen, kis költséggel és minimális kockázattal beszedhető adók sorába. (Igaz, a durván elszámolt, az eddig felerészben sem teljesült tranzakciós illeték után ezt merészség így kijelenteni.)

Elképzelhető, hogy a reklámadó a februárban már meghirdetett, de parkolópályára állított meteorológiai adó felmelegítését fedi. A gyakorlatban ez a médiavállalkozások árbevételének félszázalékos megcsapolását jelentette volna. Az eredeti cél itt a meteorológia mint közszolgáltatás költségeinek előteremtése, s nem a hiány betömködése volt. A reklámpiac 175 milliárd forintos tortájából lehet ugyan egy kisebb szeletet kihasítani, de ez a nem állami hirdetésekből élő piaci szereplők óhatatlan ellehetetlenítésével jár együtt, arról nem is szólva, hogy az állami hirdetések megadóztatásával egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt a kormány. Az Index emlékeztet arra, hogy a reklámadó nem új ötlet, több sikertelen próbálkozás is volt a bevezetésére, közülük az elsőt, a legkomolyabb próbálkozást éppen a Fidesz buktatta el még 2000-ben, amikor Orbánék hatszázalékos egységadóval sújtották volna az iparágat.