Bernanke leállíthatja a bankóprést
Zivatarokkal kísért hidegfront szaladt végig csütörtökön a globális piacokon, komoly károkat hagyva maga mögött. Az események Ben Bernanke szerda délutáni washingtoni kongresszusi meghallgatásán vették kezdetüket, ahol az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke a jelenleg havi 85 milliárd dolláros likviditásbővítő kötvényvásárlási program (QE3) folytatásáról beszélt, megnyugtatva ezzel a pénzcsap közelgő elzárása miatt aggódó befektetőket.
Bernanke szerint az eszközvásárlási program – amelynek kedvező hatásainak is köszönhető a magyar állampapír-piaci hozamok folyamatos csökkenése – leállítása vagy szűkítése nagy kockázattal járna, megtörné az amerikai gazdaság növekedésének lendületét. Ugyanilyen hatást váltana ki a Fed esetleges kamatemelése is. A program átértékelése azonban a következő hónapokban esedékessé válik – jelezte Bernanke, utalva arra, hogy már több tekintélyes jegybankár is a pénzpumpa kora nyári leállítása mellett érvelt a legutóbbi kamatdöntő ülésen.
A QE3 gazdaságösztönző program tavaly szeptemberi meghirdetésekor a Fed közölte azt is, hogy melyek azok a makrogazdasági mutatók, amelyek elérése esetén felhagynak az élénkítéssel. A munkanélküliségi rátánál 6,5, az inflációnál két százalékban jelölték meg a küszöbértéket. Februárban az infláció már elérte azt a szintet, de onnan áprilisra 1,1 százalékra esett vissza, ezzel szemben a munkanélküliségi ráta folyamatosan javul, a februári 7,7-ről áprilisra 7,5 százalékra mérséklődött. A világ legnagyobb gazdasága tehát a fenntartható növekedés felé vette az irányt, ezért a QE3 program volumenének csökkentését egyre többen látják indokoltnak. Az elemzők azonban későbbre, az év végére várták a programzárást, ezért a piacok eséssel reagáltak annak esetleges előre hozására.
A legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyve szerint a Fed monetáris tanácsa nincs egységes véleményen arról, mikortól lehet mérsékelni a kötvényvásárlási programot, ezért a következő hónapokban a piacok az eddigieknél is érzékenyebben reagálhatnak majd a gazdasági adatokra. Előfordulhat olyan is, hogy egy kedvezőbb gazdasági adatra eséssel fognak válaszolni az indexek, tartva a jegybanki szigorítástól, annak várható következményétől – közölte lapunkkal Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója. A szigorítás hatásai majd Magyarországot is elérik.
Amennyiben az amerikai gazdasági kilátások javulnak, és a jegybank fokozatosan kivonul a kötvénypiacokról, úgy az amerikai hozamok emelkedése várható. Ez pedig korlátot szab az elmúlt hetekben történelmi mélyponton járó magyar kötvényhozamok további csökkenésének – hangsúlyozta Horváth István.
Az első figyelmeztető jelekkel már a 12 hónapos diszkontkincstárjegy csütörtöki aukcióján szembesülhetett az Államadósság Kezelő Központ (ÁAK), amely a meghirdetett 50 milliárd forintnál ötmilliárddal kevesebb papírt adott el a korábbiakhoz képest kirívóan alacsony, alig másfélszeres befektetői érdeklődést tapasztalva. Január óta most először fordult elő, hogy nőtt a papírok átlaghozama: 3,96 százalékról kerek négy százalékra.
Visszatérve a tengerentúlra: a Bernanke-beszédet követően szerdán a vezető amerikai indexek fél-egy százalékos mínuszban zártak. Ezután az idegesség átragadt Ázsiára. A tokiói Nikkei index a 2011-es márciusi földrengés óta nem zuhant akkorát, mint csütörtökön. Igaz, volt honnan korrigálni, a japán kormány és a jegybank közösen meghirdetett gazdaságélénkítő programjához kötött várakozások az év eleje óta csaknem ötven százalékkal növelték a Nikkei értékét. Ebből most 7,3 százalékot adott le az index. A zuhanás okai között csak egy tétel volt a Bernanke-faktor, másik okként a gyors emelkedést kihasználó befektetők elérkezettnek ítélték a kiszállást, nyereségük zsebre tételét.
Súlyosabb tényező volt a kínai gazdaság növekedésének lassulását előrevetítő feldolgozóipari menedzserindex (PMI) esése. Az HSBC és a Markit által menedzselt index májusi értéke 49,6 pontra süllyedt a márciusi 50,4 pont után. A Bloomberg által megkérdezett elemzők változatlan adatra számítottak. Az ötvenpontos, a konjunktúrát a visszaeséstől elválasztó vonal alatt utoljára hét hónapja járt a jövő kilátásait megbízhatóan leíró mutató. Az új megrendelések állományának csökkenését tükröző PMI megtette hatását: eséshullámot váltott ki a kínai gazdaság teljesítményétől erősen függő piacokon és szektorokban. A rossz hír leginkább az autó gyártókat és nyersanyagpiaci vállalkozásokat viselte meg, utóbbiak szektorszinten háromszázalékos veszteséget szenvedtek el, míg a Kínában erős hadállásokkal rendelkező európai autógyártók közül a Mercedes 4,1, a Renault 4,3, a Peugeot-csoport 5,5 százalékkal értékelődött le az amúgy 2–3 százalék közötti veszteséggel záró tőzsdéken.
A mínusz lehetett volna súlyosabb is, ha az euróövezet májusi előzetes feldolgozóipari és szolgáltatóipari beszerzési menedzserindexei nem emelkedtek volna a vártnál is jobban. Az előzetes adat a feldolgozóiparnál az áprilisi 46,7 pontról 47,8 pontra bővült, a szolgáltatóiparban pedig 47-ről 47,5 pontra emelkedett. Ezen belül a német gazdaság teljesítményére vonatkozó mindkét index értéke meghaladta a 49 pontot, s hamarosan átlépheti az ötvenes választóvonalat.
A magyar eszközök sem tudták függetleníteni magukat a világpiaci eseményektől, az euróárfolyam az egy nappal korábbi 288-as szintről 291-re gyengült, a BUX index pedig félszázalékos csökkenéssel zárta a kereskedést.
7,3%
A TOKIÓI NIKKEI TŐZSDEINDEX tegnap 7,3 százalékot veszített értékéből; a Bernanke-beszéd, a kínai gazdasági kilátások romlása és a profitrealizálás volt a zuhanás kiváltó oka.
