Ugyanakkor az államnak az elmúlt évtizedek során csökkent a nem lakossági energiaárakra gyakorolt befolyása, mivel a számla nagy részét kitevő termékárat a nagyfogyasztók kegyeiért küzdő kereskedők szabadon állapíthatják meg. A számla kisebb tételeit – az úgynevezett rendszerhasználati díjat vagy például a zöldáram-termelés támogatását (kát) – ugyanakkor továbbra is az állam határozza meg, amely lehetőséggel az Orbán-kabinet az év eleji tízszázalékos lakossági árcsökkentéssel párhuzamosan élt is: a nagyfogyasztók rendszerhasználati, illetve kátdíjai is erőteljesen nőttek. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont számításai szerint ez 27 milliárd forinttal növelte e kör terhelését. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma vagy a Magyar Energiakereskedők Szövetsége is arra figyelmeztet, hogy ez tovább rontja az ipar versenyképességét, elbocsátásokhoz vezethet. A kabinet az eddig a lakossággal egy kalap alá vett legkisebb cégek díjait januártól nem, vagy csak a lakosságénál kisebb mértékben csökkentette. Minderről a kormánykommunikáció kevés szót ejtett: a bírálatok nyomán Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy vélte, a kormánydöntés csak néhány százalékos áremelkedést okozhatott, amivel az ár nagy részét kitevő termékárat le lehet alkudni. Azóta a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is árcsökkentő javaslatokat tett le a kormány asztalára.