Egy gáz- vagy vegyes tüzelésű kazán kéményének vizsgálata a jelenlegi szabványok szerint fél órát vesz igénybe. Így a díj felső határa egy-egy átlagos háztartás esetében ezer forintra rúghat. (Németh Szilárd hasonló tarifákat becsült tegnap egy épület tetején tartott tájékoztatóján.) Mivel egy kéményvizsgálathoz legalább két szakember szükséges, ha a teljes összeget eltehetnék, az akkor sem lenne magasabb 500 forintnál. Ezt az elnök irreálisnak tartja a mai szolgáltatási díjak tükrében. Egy gáztüzelésű kéményt évente egyszer, egy vegyes tüzelésűt kétszer kötelező felülvizsgáltatni.

Az összeg a gyakorlatban még kevesebb lehet, mivel az önkormányzatok eddig sem engedélyezték a lehető legmagasabb díj kiszabását a területükön működő kéményseprőcégeknek: Vidra Zoltán tájékoztatása szerint az 1 egységnyi munkaráfordítás területenként engedélyezett díja ma 2900-3600 forint körül mozog. A városok – például a nagyobb cégekre vonatkozó szigorúbb előírások miatt – inkább a drágábbak közé tartoznak. A rendkívül alacsony bér miatt szakemberek tömegei hagyhatják el a pályát, ami a cégeket lehetetlen helyzetbe sodorhatja – vélekedett.

A helyhatósági vagy önkormányzati társulási hátterű cégeknél az így keletkező hiányt talán más forrásból kipótolhatják. A nagyobb baj szerinte azoknál a magántársaságoknál lehet, amelyeket az elmúlt évtizedek során a dolgozókkal „megvetettek”, a szerződések és a szabályozók alapján üzleti terveket dolgoztak ki, beruháztak, esetleg hitelből. Ám számításaikat az új díjcsökkentési terv keresztülhúzza – szögezte le az elnök, aki szerint a szakma előtt az sem világos, hogy a terv csak a lakossági vagy az összes kéményre vonatkozik-e.

A kormányzati hírek hallatán a lakosság elutasítóbb lett a kéményseprőkkel szemben: nem engedik be őket a lakásba, mondván, júliustól olcsóbb lesz a szolgáltatás, így addig kivárnak. Ez amellett, hogy ellehetetleníti a munkavégzést, növeli a balesetveszélyt is. Az ipartestületi elnök szerint egy kormányzati szakanyag 3200 forintban határozta meg a szolgáltatás biztonságos végzéséhez szükséges legalsó tarifahatárt. Vidra Zoltánnak „fogalma sincs” arról, mi történik, ha ilyen körülmények között egy kéményseprő-vállalkozás tönkremegy és nem tudja folytatni tevékenységét. „Akkor katasztrófa lesz” – fogalmazott.

Németh Szilárd tegnap új javaslatot nyújtott be, mely szerint július 1-jétől a magánlakásokban végzett szippantásért ez év január 31-én elkért „jogszerű” díjak 90 százalékát szabadna felszámítani. A költségvetési szervek folyékony hulladékának elszállítására szintén a magántulajdonosokra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A továbbiakban Németh saját korábbi javaslatai módosításával pontosítja a számlaformátumról szóló előírásokat. Míg korábban egy bonyolultabb számlaképrendeletbe ágyazva jelent meg a rezsicsökkentés mértékét hirdető narancssárga kocka, addig most írásban megerősíti: az eddig számlakép-módosításra utasított áram- és gázszolgáltatókon kívül a távhő-, víz- és hulladékcégeknek is „színes mezőben kiemelve” kell tájékoztatniuk a számlán fogyasztóikat az új szabályok révén megtakarított összegről. Hulladékcégeknek – a többi ágazathoz hasonlóan – a bebizonyosodott fogyasztóvédelmi panaszok esetén 10 ezer forint kötbért kell majd fizetniük minden érintett ügyfél számára, a kéményseprőknek pedig nem kell színes, csak részletes tájékoztatást adniuk a központi rezsicsökkentés jótékony hatásairól. Januártól az áram, gáz és távhő, júniustól a PB, július elsejével pedig további öt közszolgáltatás: a víz-, a csatorna-, a kéményseprés és a szippantás díja mérséklődik intézkedéseik nyomán.