Rezsicsökkentés: Nem eléggé narancsos
Ezt a cég is elismeri, de azzal védekeznek, hogy mindent megtettek a lehető leggyorsabb átállásért, ám a parlament által megszabott két hét nem volt elegendő az új előírások érvényesítéséhez.
Boross Norbert korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy míg az első, többek között a rezsicsökkentés mértékét bemutató oldal ma már mindenben megfelel a szabványnak, addig a második-harmadik oldalak jóval bonyolultabb formátumának előállítása akár május végéig is elhúzódhat. A szóvivő mostani közlése szerint a hatóság elsőfokú döntése többek között kifogásolja azt is, hogy a rezsicsökkentés mértékét hirdető kocka háttere nem a Magyar Közlönyben megjelent narancssárga. Boross Norbert szerint ugyanakkor megadott színkód nélkül lehetetlen pontosan ugyanazt az árnyalatot előállítani. Úgy tudjuk, tízmillió forintos büntetést kapott egy másik szolgáltató is, a GDF Suez. A gáztársaságnál lapunknak nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
Fülöp Zsuzsanna, a területi felügyelőségeket – fellebbviteli fórumként is – irányító Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője kérdésünkre elmondta: kilenc energiaszolgáltató számlaképét még vizsgálják. Lapunk házi felmérése szerint az E.ON kivételével kisebb-nagyobb mértékben valamennyi társaság számlája eltér a február 19-i előírásoktól, amit egyik cég sem tagad.
A számlaképrendelet számos félreértésre adott okot. Lapunk például több helyesírási hibát fedezett fel az előíráson, amit ugyanakkor tapasztalataink szerint a cégek szöveghűen átvesznek. Van számos olyan levéltípus (például az e-számla vagy a fizetési felszólítás), amelyre nem vonatkozott semmilyen előírás, ennek megfelelően ezek szolgáltatónként meglehetős színes képet mutatnak. A legtöbb félreértés a törvényben szereplő rezsicsökkentés-hirdető rubrika narancssárga háttérszíne körül tapasztalható. Ez az érthetőséget kevéssé növelő, sokkal inkább cégpénzből állt kormánypropagandának látszó előírás már a rendelet megjelenésekor derültségre adott okot. A szabály megjelenésekor mindenki úgy értelmezte, hogy a szín is része az előírásnak. Az E.ON március közepén viszont már úgy nyilatkozott lapunknak: számlájuk azért felel meg mindenben az előírásoknak, mert ebbe ők a színt nem értik bele, ami náluk fehér lett. Egyházi Nikoletta szóvivő megkeresésünkre jogi álláspontjukat úgy indokolta, pontosan megadott színkód nélkül nem próbálkozhatnak eltalálni a közlönyben megjelent árnyalatot. Tapasztalataink szerint az Elmű-számla háttérszíne citromsárgába, a Tigázé inkább okkersárgába hajlik, míg a Főgáz a fehéret választotta – ki-ki saját színvilágának megfelelően. A törvényben nem szabályozott elektronikus számlák csíkja pedig néhány cégnél szomorkás-szürkére sikeredett. Ennek kapcsán hallottunk olyan szolgáltatói felvetést, hogy a narancssárga szín kikeverésével járó költségek ellentmondanának a rájuk rótt kötelező spórolási előírásoknak.
Az NFH korábbi álláspontja szerint a számlakép-megfelelőségbe a szín is beleszámít. Ennek megfelelően a fogyasztóvédők az Elmű szerint ezt is felrótták nekik. Néhány nappal ezelőtti tájékoztatóján Németh Szilárd fideszes rezsibiztos viszont arról beszélt, hogy sem a háttérszín, sem a címzés jobb vagy bal oldali elhelyezkedése nem számít. Fülöp Zsuzsanna mostani megkeresésünkre – hangsúlyozottan általánosságban – úgy fogalmazott, kód nélkül valóban nehéz eltalálni az árnyalatot, így inkább az a lényeg, hogy a szín kiemelje a szöveget. Egyébiránt pedig épp azért van a másodfok, hogy az esetleges felvetéseket alaposabban megvizsgálják – rögzítette az NFH szóvivője. Ama szolgáltatói álláspont kapcsán, miszerint mindent megtesznek, de ennyi idő alatt nem tartják lehetségesnek az átállást, leszögezte: a hatóság nem tekinthet el attól a ténytől, hogy a jogsértés megtörtént. A bírság mértékének megszabásakor enyhítő és súlyosbító körülményeket is figyelembe vesznek. A 8-10 millió forintos bírság a hatóság történetében a nagyobbak közé sorolható, de ez a cégméretet és az érintettek számát figyelembe véve már kevésbé mondható el.
Németh Szilárd többször is hangsúlyozta: ha a számlaképpel kapcsolatos jogsértésekre az általa beterjesztett és nemrég elfogadott törvény vonatkozna, a megbírságolt közműszolgáltatóknak valamennyi kárt szenvedett ügyfél számára tízezer forint kötbért kellene fizetnie. Kérdésünkre, miszerint a régi vagy az új előírás vonatkozik-e azokra a társaságokra, amelyek még ma sem felelnek meg száz százalékban a jogszabályi előírásoknak, Fülöp Zsuzsanna leszögezte: a jogsértések az előző szabály érvényessége alatt történtek meg, így esetükben azt alkalmazzák.
