Ez azt jelenti, hogy a koncessziók zöme, 4600 engedély olyan személyekhez került, akik korábban nagy valószínűséggel nem kereskedtek dohánnyal. Ez némileg ellentmond annak, amit korábban a Magyar Dohány Kiskereskedelmi Egyesület (MDKE) állított. Az MDKE közleménye szerint 1400 fős tagságukból 499-en pályáztak eredményesen összesen 1065 koncessziós helyre. Igaz, az MDKE közleményéből nem derült ki, hogy a tagságban hány olyan személy van, aki régóta ténylegesen dohánykereskedelemmel foglalkozik. A bejelentett 1400-as taglétszám ugyanis nem passzol sem a KSH kimutatásával (e szerint 1100 dohánybolt volt korábban az országban), sem a kormány eddigi állításaival, mivel kormánypárti politikusok mindössze kétszáz régi dohánytrafikosról beszélnek.

A 2002-ben alapított MDKE vezetősége nemrégiben cserélődött le, az elnöki posztot a korábban a trafikpályázat egyik nagy nyertesének tartott Tabán Trafikhoz kötődő Lengyel Antal szerezte meg, aki felügyelőbizottsági posztot is kapott a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-ben. Érdeklődésünkre Lengyel Antal korábban kifejtette: nem látja összeférhetetlennek a két posztot, mert a felügyelőbizottság tagjaként nincs rálátása a pályázatok elbírálására. Lengyel Antal családtagjai – testvére és felesége – végül öt-öt koncessziót nyertek, de jutott bőven engedély az MDKE vezetőségének is.

Az MDKE a napokban közleményben üdvözölte Orbán Viktornak „a trafikos szakma melletti kiállását”. Az MDKE egyben felajánlotta, hogy „szakmai szempontokat érvényesítő előminősítőként” részt vesz azon régi trafikosok kiválasztásában, akik a kormányfő és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János ígérete szerint végül mégiscsak kaphatnak koncessziót.