A jéghegy csúcsa
További 168 esetben valamelyik gazdasági csoportosuláshoz kötik a neveket. A lista bővül, de kérdés, hogy a korrupcióvadászok csak a jéghegy csúcsát érik-e el, vagy valóban „csak” az esetek 6-7 százaléka tűnik gyanúsnak? A nyertesek szerint ez utóbbiról van szó – az ellenzék és a vesztesek pont ennek ellenkezőjét állítják. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár a Blikknek úgy nyilatkozott: „tisztességes és egyértelmű pályáztatás történt ötezer nyertessel és tízezer vesztessel”. A Nemzeti Dohányboltok létrehozásának ötletgazdája, a jogszabály eredeti előterjesztője szerint „lehet, hogy van néhány kifogás, de döntő többségében jó kezekbe kerülnek a trafikok”.
Az ellenzék azonban egyértelműen korrupciót, a klientúra jutalmazását emlegeti. Az MSZP a trafikpályázatok eredményének érvénytelenítését követeli, Mesterházy Attila pártelnök pedig azt mondta: a mostani nyertesek arra készülhetnek, hogy ha 2014-ben a párt nyer, elveszítik a most megszerzett jogot, és új pályázat lesz. Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért tömörüléshez tartozó független képviselő Lázár János lemondását követelte, és közölte: a párt feljelentést tesz, ha a korrupciógyanús ügyletekben lesznek szerződéskötések. A Jobbik szerint „Lázár János állítása, mely szerint az újfajta koncepció bevezetésével hétezer magyar család, hétezer magyar kisvállalkozás jut munkához, szemenszedett hazugságnak bizonyult”.
Az ellenzéki bírálatok a sajtóban megfogalmazott kritikákat tartalmazzák: nem hozzák nyilvánosságra a bírálati szempontokat, a bírálóbizottság tagjait, a nyertes pályázatok, a pontszámok és az értékelések nem megismerhetők. Ezenkívül: az előzetes bejelentésekkel szemben nem munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok, hanem milliomos üzletemberek és a helyi vezetőkhöz közel álló emberek nyertek, miközben a pályázat lezárása után növelik meg az árrést.
Piaci információk szerint egyébként Lázár János miniszterelnökségi államtitkár a minimálisan bevezetendő 10 százalékos árrésről szóló javaslatának elfogadása jelentősen, 90-150 forinttal emelheti meg a cigaretták árát. A hivatalosan a Nemzeti Dohányboltok fenntarthatósága érdekében hozott intézkedés elsősorban a multinacionális gyártók által külföldön előállított középkategóriás vagy prémiumtermékeket érintheti. Ezek azok, amelyeknek jóval nagyobb a szállításból adódó logisztikai költsége. Az alacsonyabb árkategóriás termékeknél a gyártók többet tudnak engedni a kiskereskedőknek, itt az áremelés várhatóan kisebb lesz. (A cigaretta adótartalma nagyjából 82 százalék, a cigaretta gyártói árrése 13-15 százalék körüli, míg a kiskereskedői 3-4 százalék).
Az ár a gyártók számára kulcsfontosságú: a trafiktörvény alapján a jövőben szinte kizárólag ez alapján tudnak versenyezni egymással. A hazai reklámszabályok korábban már száműzték a dohánymarketinget a legtöbb reklámozási felületről, így az utóbbi években a gyártók jobbára csak az áruházban, az eladás helyén tudták megszólítani a vásárlóikat. A júliustól induló Nemzeti Dohányboltokban azonban ennek a lehetősége is minimálisra szűkül. A gyártók a trafikost sem tudják majd jutalmazni azért, ha a termékükből többet ad el. A változások nyomán tehát azok a termelők lesznek előnyben, akik az olcsóbb szegmenset célozták meg. Ilyen például a trafikügyben oly sokat emlegetett Continental Zrt. is.
A Continental tegnap közleményben támogatta a kormányzat piacátalakítási elképzeléseit. Szerintük messze túlzóak az állítások, hogy a cég korábbi vagy jelenlegi munkatársai jelentős részesedést szereztek volna a kiskereskedelmi piacon. Leszögezik: a cég nem pályázhatott, és arra „nem volt módja, hogy bármely magánszemélynek – köztük a társaság munkatársainak – megtiltsa a pályázatokon való részvételt”. Természetesnek gondolják, hogy korábbi vagy jelenlegi munkavállalóik vagy azok családtagjai pályáztak, hiszen megvolt a szakmai ismeretük.
„Éppen ezért a társaság nem érti, hogy egyes sajtóorgánumok miért tálalják szenzációként azt a tényt, hogy olyan szakmabeli, magyar kisvállalkozók is nyertek a pályázaton, akik eddig is tevékeny részesei voltak a dohánykereskedelemnek – történetesen éppen a Continental Zrt. munkatársaiként” – írják. Szerintük valótlanság azt írni, hogy a cég vagy a hozzá kötődő személyek jelentős befolyást szereztek volna a piacon. Úgy vélik: a törvény nem kedvez kifejezetten nekik, „legfeljebb valamelyest enyhíti a magyar termékek versenyhátrányát, amelyek az eltorzított verseny miatt eddig hátrányban voltak a hazai dohánypiacon”.
Mint arról többször beszámoltunk: a Continental Zrt. vezetője, Sánta János elismerte, hogy „időről időre kapott szövegtervezeteket” szakmai véleményezésre. Egy Brüsszelnek kiküldött, a később elfogadott jogszabály szövegét tartalmazó dokumentumról ugyanis kiderült, azt egy Sánta János nevű felhasználó gépén hozták létre.
