Tovább csökkent az alkalmazottak száma februárban: a több mint öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a közszférában és a nonprofit szektorban összesen 2 millió 567 ezer embert foglalkoztattak legalább havi 60 órás munkaviszonyban – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal – meglehetős titokban. 

Az adat nyilvános: mindenki megismerheti, ugyanakkor a szokásos, a bérekről és az alkalmazottak számáról szóló közleményben ez utóbbiról nem esett szó. Rendkívül nagy tér jutott a kereseti statisztika ismertetésének – a nemzetgazdasági tárca szokásos kommentárja is inkább ezzel foglalkozott, és felhívta a figyelmet a reálbér növekedésére.

Az csak a táblázatokból derült ki, hogy februárban 1,8 százalékkal kevesebb volt az alkalmazott, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű zuhanásra csak a válság kirobbanása után, 2009-ben volt példa. Sőt akkor sem mértek ilyen kevés munkahelyet Magyarországon. Ez évtizedes negatív rekord.

Önmagában az még nem volna meglepő, hogy a téli hónapokban nincs annyi állás, mint a nyáriakban. A szezonális ingadozások miatt januárban mindig kedvezőtlenül alakul az alkalmazottak statisztikája. A fellendülés februárban szokott kezdődni – a költségvetési szerveknél ilyenkor általában már több a munka. Az idén azonban nem: a negatív rekord oka, hogy a versenyszféra szokásos újabb mélypontja mellett az államnál foglalkoztatottak száma is csökkent. Ami eddig segítette a kormány pozitív foglalkoztatási kommunikációját, az most rombolja: 70 ezer közfoglalkoztatott tűnt el a rendszerből, és nem kezdett visszaszivárogni februárban sem. A csúcson – tavaly októberben – 108 ezer közfoglalkoztatottat regisztrált a statisztika. Az idén februárban viszont csak 27 ezret.

Voltaképpen annyi történt, hogy most nem fedi el a közfoglalkoztatottak száma azt, ami a munkaerőpiacon történik: a szezonális ingadozások ellenére folyamatosan csökken az állások száma mind a verseny-, mind pedig a közszférában. Most, a februári adatok alapján úgy tűnik: a trend nem fordul meg, és az alkalmazottak száma a közfoglalkoztatási rendszer ellenére idén akár újabb mélypontra juthat.

Ennek magyarázata azonban még kedvezőtlenebb. A mostani tapasztalatok szerint ugyanis a kisebb vállalkozásoknál szűnik meg a munkahelyek zöme, olyan cégeknél, ahol egy, legfeljebb két tucat ember dolgozik. Azoknál a társaságoknál, amelyeknél a tulajdonos és a vezető még mindenkit ismer, sokkal nehezebben megy a létszámleépítés. Ehhez már jelentős kényszer kell. A nagyobb vállalatok vezetői könnyebben határoznak az átalakításról is, a döntés személytelenebb. A válság első időszakában inkább a nagy foglalkoztatókra voltak jellemzők az elbocsátások, míg a kicsik, amíg tudtak, kitartottak.

Most a nagyok inkább szebbé teszik a számokat: a feldolgozóiparban a Mercedes kecskeméti üzemének fejlesztése lökte felfelé az alkalmazottak számát, míg a turizmusban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban a szezonális okokon túlmutató, az előző évihez képest is jelentősebb visszaesést mért a KSH.

Átlagosan már nő a reálbér

Az infláció mérséklődése, a csökkenő szja-teher és a folytatódó bérkompenzáció miatt az infláció ütemét meghaladó bérnövekedést regisztrált a statisztika január–februárban. A bruttó átlagkeresetek ugyan csak 2,6 százalékkal nőttek, ám a nettó 3,9 százalékkal bővült.

Ez az időszak 3,2 százalékos inflációjánál magasabb érték: a reálkeresetek 0,67 százalékkal bővültek, a januári stagnálást követte a februári nagyobb, 1,2 százalékos növekedés.

A reálkeresetek tavaly 3,5 százalékkal estek vissza, 2009-es szintű volt az átlagos fizetés értéke. Az átlagos változás azonban tavaly is és az idei első két hónapban is sok különbséget takart el: a családi kedvezmény miatt a magasabb jövedelmű gyermekesek jobban, a kiskorút nem nevelők és az alacsony keresetűek rosszabbul jártak. A költségvetési szférában az alacsonyabb keresetűeknél ezért kompenzálták a kiesést. Februárban ez jelentősebb béremelést eredményezett a területen, ami némileg torzítja a statisztikákat.

A KSH jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forintot tett ki.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (452 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (350 200 forint).

Legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 500 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (161 900 forint), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 200, a szellemi foglalkozásúaké 189 ezer) forint volt.