Hitelességi csapdában az MNB
Bármit is jelent be ma Matolcsy György jegybankelnök, annak piaci fogadtatása nem lesz zökkenőmentes – mondja Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője. A jegybank új monetáris politikája, de a kormány gazdaságpolitikája iránt sincs meg a piaci bizalom, különösen az MNB hitelességét vonják kétségbe a befektetők.
A legvalószínűbb bejelentés a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor devizahiteleseinek kimentése lehet, ami viszonylag kis összegből megoldható, például a 36 milliárd eurós devizatartalék kontójára. A tartalékban bő tízszázaléknyi „túlbiztosítás” van, ennek más célú felhasználása önmagában még nem rendítené meg a rendszert, viszont eleget tennének annak a kormányfői bejelentésnek, amely az MKIK évindító fórumán hangzott el, s amely szerint a kkv-szektor „kimentése” a soron következő fontos feladat. Tóth Gergely szerint az így tehermentesített kkv-szektor ettől még nem fog ismét a bankok ajtaján dörömbölni új hitelekért, mert egyrészt óvatosabb lesz, másrészt nincsenek jelentős számban olyan finanszírozható beruházások, amelynek a megtérülése a bankok számára is biztosítottnak látszik.
A fejlesztési kölcsönök iránti igény mélyponton van, a bankok a bedőlt hitelállomány tudatában automatikusan elővigyázatosabbá váltak. A bankrendszer likviditási helyzete szilárd, új, olcsó forrásokra többségüknek nincs szüksége. Ők hiteleznének ugyan, de egyelőre ebben a recessziós környezetben nem igazán van kit és mit. Az elemző ennek ellenére könnyen elképzelhetőnek tart egy célzott likviditásbővítést, amelynek forrásait a Magyar Fejlesztési Bank révén állami résztulajdonba került Takarékbankon és a takarékszövetkezeti hálózaton keresztül lehetne országosan teríteni. Itt is adódik a kérdés, hogy kit hitelezzenek a kedvező kamatozású hitelekkel? Egy ilyen diszkriminatív lépés biztosan felkeltené Brüsszel és az Európai Központi Bank figyelmét, miközben ezzel a bankszövetséget is ismét kész helyzet elé állítanák.
A kéthetes jegybanki kötvényekben parkoltatott, jellemzően négyezermilliárd forintnyi kereskedelmi banki állomány nagyságának adminisztratív korlátozása is szóba kerülhet a monetáris tanács rendkívüli ülésén. Az azonban tévhit, hogy ha az elhelyezhető összegeket limitálják, akkor a maradékot a bankok azonnal „szétszórják” a vállalkozók között. A kötvényre fizetendő jegybanki alapkamat megspórolásával az MNB üzemeltetési költségei viszont tényleg csökkenthetőek. Kérdés, hogyan reagál erre a piac?
A jegybank számos nem konvencionális eszközt vethet még be gazdaságélénkítési céllal, de mindenekelőtt saját hitelességét kell kiépítenie – mondta lapunknak Tóth Gergely.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris és a fiskális politika összehangolása a gazdaságélénkítés érdekében önmagában még nem ördögtől való, de az ezt támogató eszközökkel csínján kell bánni egy olyan kicsi és nyitott gazdaságban, mint a magyar. Ahhoz, hogy a mennyiségi lazítás bármelyik típusa hatékonyan működjön, bizonyos előfeltételeknek teljesülnie kell. Magyarországon a vállalati kötvények, vagy jelzálog-fedezetű értékpapírok vásárlása például nem lehet hatásos gazdaságélénkítő eszköz, hiszen a magánszektor finanszírozásában a bankszektornak van meghatározó szerepe, a tőkepiac szerepe minimális, a vállalati kötvénypiac és a jelzálogpiac szerepe elhanyagolható: a forintban denominált vállalati kötvényállomány alig haladja meg a GDP két százalékát, míg a jelzálogkötvény-állomány pedig a hazai össztermék 3,4 százalékához közelít. Ezeken a piacokon egy agresszív beavatkozás hatása is limitált maradna.
A fejlett országok jegybankjaihoz hasonló nagy volumenű állampapír-vásárlásokra a hazai környezetben nincs lehetőség, hatásosságuk is megkérdőjelezhető. Ez az eszköz a hazai viszonyok között kizárólag a likviditási feszültségek, piaci turbulenciák oldására használható – véli az elemző, hozzátéve: csak hiteles, alacsony és stabil inflációs környezettel bíró, jó kockázati besorolású országok jegybankjai indítottak komoly állampapír-vásárlási programokat a recesszió mérséklésére és a deflációs kockázatok enyhítésére.
Az EKB, az angol (BoE) és az amerikai jegybank (Fed) gyakorlatából elsősorban azok az elemek emelhetőek át, amelyek célja a bankrendszer olcsó közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jutásának elősegítése, és ez által a hitelezés támogatása. A hazai piac rövid lejáratú likviditásnak nincs híján, közép- és hosszú lejáratú forintforrásokra viszont nagy szükségük lenne a vállalatoknak. Egy olyan hitelkonstrukció, amely által – elsősorban a kkv-szektor – a jelenleginél olcsóbban juthat ilyen finanszírozáshoz, segíthet a hitelezés beindulásában, és ez által a növekedésnek is támaszt nyújthat – írja elemzésében a CIB Bank szakértője, figyelmeztetve egyben arra, hogy Magyarország jelenlegi válságát az MNB egyedül nem képes megoldani. Segíthet ugyan a sokkok kezelésében, ám amíg nem következik be gazdaságpolitikai fordulat, és nem áll vissza a bizalom, a monetáris politika mozgástere rendkívül korlátozott marad.
