A gazdaságélénkítő lépésekről dönthet holnap a Monetáris Tanács – értesült a Világgazdaság Online. Az ülés jelentőségét mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatót is tervez csütörtökre - a meghívót már kiküldték. Ebben csak az szerepel, hogy Matolcsy György sajtótájékoztatót tart, a témát nem jelölték meg, ahogyan rendkívüli ülésről se esett szó. A témára lehet azonban következtetni egy másik csütörtöki jegybanki esemény meghívójából. Matolcsy tájékoztatója után az MNB elemzői fórumot tart, melyen Nagy Márton és Palotai Dániel ügyvezető igazgatók tartanak a hitelezés jegybanki ösztönzésének lehetőségeiről.

Mindezek alapján elemzők arra következtetnek: a kisvállalati hitelezést élénkítő lépést jelenthetnek be holnap. A portfolio.hu egy olyan piaci értesülést is közöl, amely szerint az MNB a Széchenyi Kártyán keresztül kkv-knak juttatna forrást, jutalékért, részben a devizahitelek kiváltására is. (A hitel így nem a bank, hanem az MNB mérlegébe kerülne, így a jegybank futná a kockázatot is.)  

Ezt támasztja alá, hogy a hírek szerint hétfőn nyolc magyarországi nagybank vezetőjével is egyeztetnek majd – a NOL-nak banki körökből megerősítették, hogy hétfőn reggel találkozó lesz a jegybankban. A pénzintézetek vezetői azonban még nem tudják, milyen témában hívta őket a jegybank vezetője. A Világgazdaság értesülése szerint nem kapott meghívót a hétfői egyeztetésre az MKB és az Erste. Úgy tudjuk, nem hívták meg a találkozóra a Magyar Bankszövetséget – vagyis úgy tűnik, Matolcsy jegybankelnökként is folytatja általa vitt gyakorlatot, és a szektort érintő kérdésekben hanyagolja az egyeztetést a bankok érdekképviseleti szervével. A bankszövetség elnöke azonban valószínűleg így is ott lesz: Patai Mihály az UniCredit elnök-vezérigazgatójaként nyilván részt vesz a megbeszélésen.

A hír megjelenését követően meredeken esni kezdett a forint árfolyama. A hazai valuta Matolcsy György jegybankelnöki kinevezését követően részben azért gyengült a 300-as küszöbérték fölé, mert a piac az új elnök nem konvencionális eszközeinek bevezetését árazta. Kedvezőtlenül hatott a magyar valuta árfolyamára az Alaptörvény újabb módosításának elfogadása, illetve az ezzel kapcsolatos külpolitikai bizonytalanság, valamint a ciprusi válság is. Az árfolyam az utóbbi két napban tudott erősödni, már-már megközelítette a 300-as határt, ám a hír megjelenése után ismét gyengülni kezdett, most már ott tart, ahol reggel kezdett.

A sajtótájékoztató önmagában jelentős, stratégiai bejelentést jelez. A Monetáris Tanács kamatdöntéseit követően ugyanis az új tájékoztatási rendszerben a vezetés már nem kíván találkozni az újságírókkal – a korábbi információk szerint sajtótájékoztatót csak stratégiai kérdések kapcsán tartanak.

Nemkonvencionális ötletek

Az úgynevezett nem konvencionális, a növekedést segítő módszerek alkalmazásának szükségességére Orbán Viktor kormányfő épp Matolcsy jegybankelnöki jelölése kapcsán tett célzást. Az új elnök is azt nyilatkozta korábban, hogy megvizsgálják ezek alkalmazásának lehetőségét – leginkább az uniós és amerikai jegybankok gyakorlatát. Az amerikai FED, illetve az Európai Központi Bank is több olyan módszert alkalmaz, amellyel a gazdaságot élénkíti, ilyen például a kötvények vásárlása.

Ez utóbbi lehetőségére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tett célzást a Wall Street Journalnak adott keddi interjújában – persze hangsúlyozva, hogy ilyen intézkedésre csak korlátozott keretek között kerülhet sor. Ehhez ugyanakkor nem feltétlenül szükséges találkozni a banki vezetőkkel. Elképzelhető még ugyanakkor, hogy a jegybank a kereskedelmi bankoknak adott tőkejuttatásokkal segítené a kis- és középvállalkozások hitelezésének felfuttatását. Korábban szó volt azonban arról is, hogy a 90 napnál régebb óta tartozó devizaadósokat úgy segítené a kormány, hogy hitelüket forintra váltanák át kedvezőbb árfolyamon – a devizatartalék felhasználásával pedig (a korábban már bevett módszer szerint) azt segítenék, hogy az átváltás ne okozzon hirtelen, gyors forintgyengülést.

Simorék nem álltak kötélnek

Az utóbbi években folyamatos vita volt a kormány és a Simor András vezette jegybank között arról, hogy az MNB-nek feladata-e részt venni a gazdaság élénkítésében, és ha igen, milyen módon teheti azt meg. A kérdésben többször állást foglalt a miniszterelnök is. Amikor például tavaly januárban Orbán Viktor találkozott Simor Andrással, a kormányfő azt kérte az MNB akkori elnökétől: "vegye sorra azokat az eszközöket, amelyeket az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a növekedés megindítása érdekében a jegybankok használnak", illetve tegyen javaslatot, hogy "az ott használt, növekedést segítő jegybanki eszközök közül szerinte Magyarországon melyeket lehet használni".

A kérésre pár nappal később, menetrend szerinti ülése után reagált közleményben a monetáris tanács (amelyben már akkor is többségben voltak a kormány által delegált új külsős tagok). A testület akkor úgy látta: "a monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A monetáris tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni". A testület szerint a jegybanki eszközöket a kiszámíthatóság, az infláció letörése és a pénzügyi stabilitás érdekében lehet bevetni, közvetlenül gazdaság élénkítésére azonban nem.

Korábban felmerült, hogy a jegybank vállalati kötvények, illetve az állami Magyar Fejlesztési Bank kötvényeinek megvásárlásával juttathatna forrást a gazdaságba. Utóbbiról hamar kiderült, hogy – elvileg – nem lehetséges: a monetáris finanszírozás uniós tilalma miatt a jegybank nem vehet közvetlenül állampapírt, és ugyanezért nem vásárolhat állami tulajdonú cég kötvényeiből sem. A vállalati kötvényekkel kapcsolatban Simor András akkor úgy reagált, hogy nincs miről beszélni, mivel a magyar vállalati kötvénypiac mindössze 80 milliárd forintos, amely elenyésző mind a GDP-hez, mind a vállalati hitelezéshez képest.

Saját ötletből sem volt hiány

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank ne reagált volna arra az új helyzetre, amely a válság következtében állt elő. Az MNB az utóbbi években számos intézkedést hozott, melyek elsősorban a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzését szolgálták, de voltak köztük olyanok is, melyek a vállalati hitelezés szinten tartását, növelését segítették. A válság 2008 őszi elmélyülését követően a bankok nehezen jutottak devizaforrásokhoz, ezért a jegybank 2008-ban, 2009-ben, de még 2011-ben is egy sor új programot indított annak érdekében, hogy enyhítse a piaci feszültségeket, növelje a bankok devizalikviditását. Ezek az úgynevezett swapeszközök (lényegében devizacsere hosszabb-rövidebb lejárat mellett) alapvetően sikeresek voltak, de mint azt egy tanulmányában a jegybank is elismeri, a vállalati hitelezés visszaesését ezzel nem tudták megállítani.

A válság első időszakában a bankoknak a deviza- mellett forintlikviditásra is szükségük volt. Az MNB ezért 2008 októberétől több lépésben bővítette a jegybanki hiteleknél elfogadható fedezetek körét: előbb a kapcsolt vállalkozások jelzálogleveleivel, majd az önkormányzati kötvényekkel, végül a fedezetek minimális minősítésének csökkentésével (vagyis rosszabb, kockázatosabb eszközök befogadásával). Még 2008 őszén a jegybank kéthetes és hat hónapos hiteleszközöket vezetett be, vagyis szükség esetén forinthitelt nyújtott a bankoknak, decembertől pedig öt százalékról két százalékra csökkentette a kötelező tartalékrátát, ezzel növelve a bankok szabad forrásait. Tavaly márciusban az MNB bevezette kétéves, kedvezményes feltételű hitelét, melyet azok a bankok vehettek igénybe, melyek vállalták, hogy legalább szinten tartják vállalati hitelállományuk. A hitel feltételeit 2012 októberében jelentősen enyhítette a jegybank.

Még állampapírt is vettek

Az MNB-nek nem csak a pénz-, hanem az értékpapírpiacon is be kellett avatkoznia. Ennek keretében még állampapírokat is vásárolt, igaz, csak a másodpiacon, hiszen közvetlen finanszírozásra nincs lehetősége. A jegybank az elsődleges forgalmazói körbe tartozó bankokkal kötött megállapodás keretében 2008 októberétől 2008 végéig összesen 250 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt.

A piaci szereplőkkel koordinált beavatkozásra azért volt szükség, mert a piac likviditása drasztikusan romlott, az árjegyzők árjegyzési tevékenysége ellehetetlenült, ugyanakkor ez a folyamat fundamentálisan nem tűnt megalapozottnak. Másrészt a bankok partnerek voltak a beavatkozásban, a megállapodásnak megfelelően számottevően, összességében az MNB vásárlásait meghaladó mértékben növelték állampapír-állományukat. Harmadrészt az állampapír-vásárlás növelte a 2008 őszén még szűkös bankrendszeri likviditástöbbletet.

Az állampapír-vásárlások pozitív hatása ugyanakkor nem volt egyértelmű. Bár a jelentős külföldi eladói nyomás ellenére a mutatók egy részénél megállt a likviditási helyzet romlása, a piac likviditását rövid távon nem tudta helyreállítani, ehhez végül szükség volt az EU-IMF-hitelmegállapodásra is – olvasható egy jegybanki tanulmányban.

Az MNB 2010-ben hirdette meg jelzáloglevél-programját, mellyel a piac likviditásának növelését célozta. A program 2010 végén lezárult, és mivel egyrészt a jelzálogbankok meglehetősen passzívak voltak (mindössze egy sorozat kibocsátására került sor), másrészt a forinthitelezés várt felfutása elmaradt, az MNB 2011-ben nem hirdette meg újból a programot – hiába kérte azt egyébként többször is az Orbán-kormány. A program hatására 2010 elején némileg csökkentek a piaci felárak, de számottevő és tartós javulást nem sikerült elérni.