A módosítást a hírek szerint az indokolja, hogy a vállalkozók eddig nem nagyon barátkoztak meg az új adóformákkal, pedig a számítások szerint azok nagy részük számára kedvezőbb lehetőséget, értsd: kevesebb befizetést jelentenek. A döntő többség ennek ellenére a normál rendben adózik – a közel 1,7 millió cég közül (legalábbis a KSH-létszámadatok alapján) 1,5 millió biztosan érintett lehetne valamely, az általánosnál kedvezőbb elvonási formában. Ehhez képest a januárban nyilvánosságra hozott adatok szerint az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választók száma 55 ezerre zuhant, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) is ugyanennyien választották csupán, míg nagyobb kudarc a kisvállalkozók adója (kiva), ahová tízezernél kevesebben regisztráltak.

A kiva népszerűségét csökkentette, hogy az egyszerű adózási formák közül ez a legbonyolultabb – de ez az, amit nem azért találtak ki, hogy a kényszervállalkozók, a családi bt.-k és az szja-fizetést megkerülők helyzetét megkönnyítsék vele. A kiva – amelynek választhatóságát most már kiterjesztik egész évre – alapvetően azon kisvállalkozások adója, amelyek több embert foglalkoztatnak, viszonylag stabil bérköltséggel működnek – leginkább ugyanis ezen tudnak spórolni, és nem a nyereségadón. Bonyolulttá az teszi, hogy éppen azon lehet a legnagyobbat megtakarítani – a járulékfizetésen –, amit már egyes cégek esetében csak egyedileg lehet kiszámolni. (Nem véletlen, hogy a kormány is külön kalkulátort készített, amely ezt segíti: a http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/ kisvallalati-ado-kalkulator címen érhető el). Annyi járulékkedvezmény és mentesség van már ugyanis, hogy általánosságban nehéz megmondani, kinek érdemes választani ezt az összvéradót, amely egyszerre adóztatja a bérköltséget és a pénzforgalmi nyereséget. A kivát az 500 millió forint árbevétel és mérlegfőösszeg alatti, 25 főnél kisebb létszámú, az uniós metodika szerint tipikus kisvállalkozásnak számítók választhatják – a többiek ki vannak zárva. (Ez viszont néhány százezer vállalkozást jelent, a nagyobbakat csak).

Lenger Csaba okleveles adószakértő szerint a bérköltséggel rendelkező és alacsonyabb nyereségtartalmú társas vállalkozásoknak érdemes rajta elgondolkodni – ha tényleg változik a törvény, akár év közben is. És ugyan elvben az új forma a hivatalos nyilatkozatok szerint a beruházásra ösztönözne, ám a szakértő szerint a valóságban inkább a 10 százalékos általános nyereségkulcsot hasonlítják majd a vállalkozások az ebben a formában 16 százalékkal meghatározott elvonáshoz. A kérdés, hogy az itt látható nagyobb terhet mennyiben kompenzálja, hogy a bér felett is csak 16 százalékos járulékot kell fizetni. Az általánosan fizetendő 28,5 százalékos járulék helyett adódna a nagy megtakarítás, csakhogy most már – a munkahelyvédelmi akcióterv, no meg a tavalyi bérkompenzációra kapott kedvezmények miatt – nem ekkora mindenkinél a járulékteher, lehet 20, 14 százalékos és nulla is.

Jóval egyszerűbb a döntés a mikrovállalkozásoknak kitalált három adózási forma között. A normál nyereségadó összességében 37 százalékos terhet jelent – ehhez képest kell vizsgálni a többinél adódó elvonásokat. Az eva – amelyet csak az áfával együtt évi 30 milliónál kevesebbet számlázók használhatnak – a nettó árbevétel 20 százalékát vonja el (miközben az ezt választók jó részénél egyszerűbb adminisztrációt jelent, hiszen csak a bevételeket kell nyilvántartani). Vagyis: az evát azoknak érdemes választaniuk, akiknél a költségek nem érik el a nettó bevételek 46 százalékát – ilyenek a szellemi tevékenységek, a tanácsadás, az informatikai és grafikai munkák, ahol nincs anyagköltség, a vállalkozó tulajdonképpen saját tudását értékesíti a piacon. Mindazon hagyományos tevékenységek folytatása, ahol van anyagköltség – vagy kereskedelmi tevékenység –, valószínűleg jobban megéri más, akár a normál adózási rend szerint.

Utóbbi esetben az egyetlen ettől eltérő, szóba jöhető megoldás az átalányadózás, ahol – persze csak egyéni vállalkozások esetén – alapesetben 40 százalék az elismert költségtartalom. Ennél az eva minden tekintetben kedvezőbb – jegyzi meg Lenger Csaba. A szakértő azonban hozzáteszi: az elismert költséghányad a bolti kereskedelmi tevékenységnél 87 százalék, egyes kiskereskedelmi egységekben (például élelmiszer, gyógyszer) 93 százalék, néhány más tevékenység esetén (taxi, építőipar, feldolgozóipar, mezőgazdasági termelés, javítás, fényképészet, mosatás, vendéglátás) pedig 80 százalék. Vagyis ezen tevékenységeknél már érdemes gondolkodni az átalányadózáson, és megvizsgálni, a valós költségek hogyan viszonyulnak az átalányadózásban elismertekhez.

Nagyon megéri viszont az évi 1,4 és 6 millió (vagyis havi nettó 117 és 500 ezer) forintos bevétellel rendelkező vállalkozásoknak a kisadózók tételes adója, a kata választása – persze leginkább az eva alternatívájaként, vagyis megfelelően alacsony költséghányaddal. Az adminisztráció ugyanis itt is hasonlóan egyszerű, mint az evánál, az adó azonban kevesebb: főállású vállalkozókra havi 50, mellékállásúak esetén havi 25 ezer forint (nyugdíjasoknál 31 600). Ez annyit jelent, hogy egy mellékállású vállalkozó már évi 1,4 milliós bevétel felett jobban jár, ha a katát választja az eva helyett – főállásnál ez a határ 2,8 milliónál van (de vélhetőleg itt a havi bevétel is eléri a 250 ezer forintot).

Hozzá kell tenni azonban: az új adókat csak akkor éri meg választani, ha a vállalkozásnak nincsenek nagyobb kiadásai – a többségnek azonban vélhetőleg vannak. Pontosabban: rendelkezik a bevételeket lefedő számlákkal.