A lazább, kedvezőbb feltételek sem ösztönöznék automatikusan hitelfelvételre a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektort, s ez a gazdasági növekedés szempontjából semmi jót nem jelent. A kkv-szektor szereplőiben egyelőre nem teng túl a vállalkozó kedv, a hosszú távú hitelek iránti keresletük meglehetősen szerény, igény most is elsősorban a rövid távú forgóeszközhitelek irányába mutatkozik. A válság nyomában járó bizonytalanság, a folyamatosan változó szabályozási, adózási és piaci környezet kiszámíthatatlansága miatt a kis cégek egyelőre kivárnak, kétszer is megfontolják, hogy nagyobb fába vágják-e a fejszéjüket. A visszafogottság megmutatkozik a hazai beruházási adatokban is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2012 záró negyedévében 7,9 százalékos volt a visszaesés az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A tavalyi év –5,2 százalékos teljesítménnyel vonult be a statisztikába, s ezzel már immár negyedik éve tart a beruházások folyamatos csökkenése, a vállalatoknak lassan már az amortizációra sem futja.

A beruházások visszaesésében erősen közrejátszik, hogy mindkét érintett fél rendesen megégette magát az utóbbi pár évben: egyfelől a bankok által folyósított vállalati hitelek 19 százaléka bedőlt, ezért érthetően óvatosabbá váltak az újabb hitelkérelmek elbírálásánál, jellemzően nagyobb fedezetet írnak elő. Másfelől a kölcsönért jelentkező vállalkozások közül viszont rengetegen nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Az így kialakult csapdahelyzet feloldásában szakértők szerint katalizátorszerepet kellene játszania a kormánynak, mert ez az állapot így sokáig nem tartható fenn.

A K & H Bank nemrég felmérést készített a kkv-k hitelfelvételi terveiről, de ennek az eredményei sem adnak okot az optimizmusra. Németh László, a K & H kkv-marketing-főosztályvezetője szerint arra szerettek volna választ kapni, vajon a jelenlegi piaci feltételeknél kedvezőbb kondíciókkal kínált termékekkel fokozni tudnák-e a vállalkozások hitelfelvételi hajlandóságát. Azon cégek közül, amelyek a következő egy évben nem terveztek beruházást, csupán nyolc százaléka jelezte, hogy kedvező hitelfeltételek esetén biztosan előrehozná a beruházását, és további tíz százalékuk venné fontolóra a fejlesztést – közölte lapunkkal a szakember. Ez szerinte egyértelműen azt jelenti, hogy a közeljövőben sem várható a kkv-szektorban a beruházások számottevő növekedése.

Valamivel jobb ez az arány azon cégek körében, akik egyébként is terveznek valamilyen beruházást. Az idén fejlesztésekbe fogó vállalkozások 14 százaléka mondta, hogy növelné a beruházásra fordított összeget, vagy más projektekben is gondolkodna, amennyiben kedvező feltételekkel kaphatna hitelt. A kedvezményes forrásból megvalósított beruházás fő céljának a gépeket, berendezéseket (34 százalék), az ingatlanokat (30 százalék) és az informatikai fejlesztéseket (29 százalék) jelölték meg legnagyobb arányban a megkérdezett cégvezetők.

Az viszont jó hír a szakemberek szerint, hogy az idei évre tervezett információtechnológiai beruházásoknál jelentős növekedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy az eddig halasztott bevásárlásokat most pótolják a cégek, így legalább e téren nem nő tovább a lemaradásuk, és nem romlik a versenyképességük a környező országokéhoz képest.