Bizonytalan, hogy csökkenhet-e még az idén a víz- és csatornadíj tíz százalékkal, ahogy a kormányfő és a Fidesz ígérte. Bár iparági forrásaink szerint nem is zárható ki, de ez csak egyféleképpen lehetséges: ha akcióba lép a kétharmad, és rögtön módosítja a tavaly ősszel hosszas előkészítő munka után elfogadott víziközműtörvényt, hiszen a jelenlegi politikai szándék és a Fidesz által tető alá hozott jogszabály több ponton szembemegy egymással. Hétfőn megtartotta első ülését az újabb rezsicsökkentést előkészítő munkacsoport, s bejelentették: jelentősen csökkenhet a vízszolgáltatók száma. – A cél a tízszázalékos csökkentés, de figyelni kell arra, hogy a szolgáltatókat mindez ne lehetetlenítse el – mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki már korábban is szót emelt a vízművek érdekében.

A tervezett tízszázalékos csökkentést elsősorban a szolgáltatói struktúra átalakításával érnék el, a kisebb víziközmű-szolgáltatók egységes rendszerbe kapcsolásával. Kósa jelezte ugyanis, hogy ma körülbelül 350 lakossági szolgáltató van, miközben harmincnak kellene lennie, ezért nem csoda, ha drága a szolgáltatás.

Ezen a ponton van a legnagyobb ellentét a törvény és a politikai szándék között – világítanak rá piaci forrásaink, akik ez alkalommal sem kívántak névvel nyilatkozni. Kósa ugyanis semmi újat nem mondott azzal, hogy koncentrálódni fog a szolgáltatói kör, erről rendelkezik a törvény is, igaz, néhány évre elnyújtva a folyamatot.

A mai előírások szerint az idén még kaphatnak például engedélyt olyan cégek, amelyek körülbelül húszezer előfizetőt szolgálnak ki. Csakhogy: nem mindegy, hogy a csökkentést érik el a struktúra átalakításával, vagy épp ellenkezőleg: a díjmérséklés miatt indul el a konszolidáció.

Iparági forrásunk szerint ugyanis a politikai szándék komoly, s tisztában vannak azzal, hogy a díjcsökkentés miatt sok cég kerülhet pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetbe: amikor a Magyar Energia Hivatalnak közérdekű üzemeltetőt kell kijelölnie. Így ugyanis gyorsabban csökkenhet a szolgáltatók száma.

A díjcsökkentés viszont lehetetlen anélkül, hogy ne nyúlnának a törvényhez, jelenleg ugyanis a MEH számolja ki az adott területen érvényes vízdíjat, méghozzá a törvény rendelkezései alapján vesz figyelembe bizonyos költségeket.

A számolást követően a nemzeti fejlesztési miniszter hirdeti ki a díjakat, de a jelenlegi szabályok értelmében ezt már csak 2014-re teheti meg. Vagyis a törvényben módosítani kell az időpontot és azt is, mit vehet figyelembe a hivatal a díjszámításkor. A jogászok ezt követően sem dőlhetnek hátra: a szabályokat harmonizálni kell azzal az uniós elvvel, hogy a vízdíjnak minden költségre fedezetet kell biztosítania, beleértve az amortizációt, a karbantartást és a felújításokat is.

Ha összeolvadnak a cégek, akkor meg kell magyarázni a lakosságnak azt is, hogy a nagyvárosok díjainak kismértékű emelésével érhető el csak, hogy jelentősen csökkenjenek a kistelepülések tarifái – ez politikai feladvány. – Ha mindenütt egységesen csökken az ár, akkor az államnak zsebbe kell nyúlnia. Csodák nincsenek, a menedzserek fizetése ebben a nagyságrendben filléres tétel – mondja egy forrásunk. Ezt teszi ma is: 4,5 milliárd forinttal kompenzálja a támogatási küszöbérték fölötti (ez jelenleg vízcsatorna esetén nettó 1002, víz esetén 498 forint köbméterenként) vízdíjakat fizetőket. Ennek nyolcvan százalékát már ma is az állami regionális vízművek kapják.

A Pécs vízellátásáért felelős Tetytye Forrásház Zrt.-nél még korainak tartják a kérdést, hogy kigazdálkodható-e a tízszázalékos vízdíjcsökkentés – nyilatkozta a cég szóvivője. Ennél többet nem kívánt nyilatkozni, de a korábbi évek eredményei alapján úgy tűnik, a csökkentést követően a cég állami dotációra szorul majd. A 2009-ig Pécsen szolgáltató, majd a helyi Fidesz akcióját követően ma hetven Baranya, Tolna, Vas és Zala megyei települést kiszolgáló, a francia Suezhez tartozó Pécsi Vízmű Zrt. vezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy állami támogatás nélkül meg lehetne valósítani a kormány által tervezett vízdíjcsökkentést.

Ha viszont milliárdok kellenek az olcsó vízhez, akkor az állam a költségvetésből fizeti ki az olcsó víz árát – azok helyett is, akik erre nincsenek rászorulva.