Igazítani a kiigazításon
Cséfalvay szerint visszatérni erre a pályára a költségvetési stabilizáció és a rugalmasságot hangsúlyozó munkaerő-piaci reformok nyomán lehet, tette hozzá, azzal együtt, hogy kijelentette: az adóreform lezárult, kialakult az a rendszer, amely a jövedelmeket kevésbé, a fogyasztást inkább terheli. Leszögezte: amíg ez a kormány van hivatalban, addig a büdzsé hiánya a GDP három százaléka alatt marad. Az Európai Unióval kialakult feszültséget azzal magyarázta, hogy egy kis nyitott gazdaság csatlakozott egy nagy, zárt térséghez, de a feszültség oldódik és a túlzottdeficit-eljárás lezárulása után megszűnik.
A meghívott külföldi elemzők abban egyetértettek, hogy örvendetes a kormány elkötelezettsége az alacsony költségvetési hiány mellett, hiszen az államadósság rátája továbbra is magas. Ám a kiigazítás minősége sok aggasztó kérdést vet fel. Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője megerősítette, hogy idén stagnálhat a gazdaság, de ennél súlyosabb dilemma, hogy miközben a szomszédos országok elérték vagy meghaladták a válság előtti növekedési ütemüket és potenciális növekedési iramukat is, addig Magyarország e tekintetben lemaradt. Ennek következménye, hogy legjobb esetben csak stabilizálódhat magas szinten az államadósság. A politika megváltoztatására azért is szükség van, hogy gyorsuljon a növekedés és az adósságszint csökkenjen.
Az elemzők – Leila Butt, a Standard and Poor’s Magyarországért felelős igazgatója, Peter Attard Montalto, a Nomura, Raffaella Tenconi, a Bank of America és Timothy Ash, a Standard Bank munkatársa – inkább a bizalom hiányát említette, ami az unortodox gazdaságpolitika következménye. Mindannyian azt mondták, hogy nem lehetséges hitel nélkül újraindítani a növekedést, vagyis kiszámítható környezetet kellene kialakítani a külföldi befektetők számára is. Timothy Ash szerint ezért nem működnek a reformok, nincs beruházás, nincs hitel, minél hamarabb békét kellene kötni a bankokkal, a külföldi üzleti körökkel. Peter Attard Montalto szerint pedig nem hihető, hogy lezárult az adóváltoztatások korszaka, mert a növekedés hiánya miatt a költségvetésben további kiigazításokra lesz szükség.
A magyar gazdaság kicsit kedvezőbb megítélése, könnyebb finanszírozhatósága azzal magyarázható az elemzők szerint, hogy a nagy jegybankok könnyítési politikája nyomán rengeteg pénz keres magas hozamot a világban, de ez a folyamat hamar visszájára fordulhat.
A kiszámíthatóság, a hitelesség és a bizalom légköre nélkül nem lehet növekedés, s ha nincs növekedés, az eredmények sem sokat érnek – mondta Járai Zsigmond volt jegybankelnök. Az MNB mozgásterét korlátozottnak ítélte, de úgy fogalmazott, lehetséges, hogy más jegybankokhoz képest kevesebb eszközt vetett be. A stabilizálásban komoly szerepet tölthet be, támogathatja a gazdasági növekedést, de a mai konfliktusok a kormánnyal negatívan hatnak a befektetési környezetre. Nem stratégiai megállapodásra kellene jutni, hiszen a kormánynak és a jegybanknak is a gazdaság érdekeit kell szolgálnia. A jegybank függetlensége kulcskérdés. Túlzott reményeket Járai nem táplál abban a tekintetben sem, hogy az új jegybankelnök megindíthatná a növekedést. De a növekedési fordulathoz idő kellene, kiszámítható kormányzás mentén.
Különösebb derűlátásra nem adott okot Simor András – még hivatalban lévő – jegybankelnök gazdasági elemzése sem. Szerinte a magyar gazdaság romlása nem most kezdődött, de a válság, a fő exportpiacok szűkülése és a kormányzati intézkedések súlyosbították az állapotokat. A számos gyenge tényező közé sorolta az intézményi stabilitás kérdését, a szabályozási környezetet, a hitelezés lassulását, a munkapiacok továbbra sem kellő rugalmasságát, az innovációs képességet. Rövid távon nem lesz könnyű kibontakozni ebből a helyzetből. Nyilván javítani kellene a tőkevonzó képességet, általában, vagyis a magyar és a külföldi tőke számára egyaránt. Hozzátette: ehhez elsősorban átlátható, átfogó, a növekedést és a versenyképességet javító gazdaságpolitikára lesz szükség.
Az MNB-vel veszekszik az ÁSZ
Az MNB ellen irányuló politikai támadást lát immáron az Állami Számvevőszék tevékenységében a távozóban lévő jegybankelnök. Az ÁSZ „A monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra” címmel közölt tanulmányában pénteken az MNB számára „megfontolandó kérdéseket tett fel, aggodalmait ecsetelve”. Simor András erre levélben válaszolt, mondván a szervezet túllép a hatáskörén és beleavatkozik a független monetáris politika irányításába. A nézetkülönbség kedden nyilatkozatháborúvá fajult, ami ma is tovább folytatódhat: a számvevőszék rendkívüli sajtótájékoztatót tart.
