Nem tudni ugyanakkor, hogy a magyar kormány hogyan érhet el engedményeket a fix képleteket tartalmazó szerződésekben, illetve egyáltalán mikor lehet a szóban forgó gázcégek tényleges tulajdonosa. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a közrádióban is annyit ismételt meg, hogy csütörtökön „visszavásároltuk” az E.ON gáztároló és -nagykereskedő cégét.

Azon túlmenően azonban, hogy a két társaság sosem állt állami tulajdonban (azokat már a magánkézben lévő Mol alapította és adta el), a kormányfő finoman átsiklott a Johannes Teyssen E.ON-vezérrel kötött novemberi közös szándéknyilatkozatába foglalt ígéreten is. E szerint legkésőbb január 31-ig az állami MVM-nek kellett volna konkrét adásvételi szerződést kötnie az E.ON-nal a két társaságra.

Ez pedig információink szerint mindmáig nem történt meg. Ráadásul a szándéknyilatkozat rögzített egy december 15-i határnapot is, ameddig a megállapodást véglegesen ki kellett volna tárgyalni, illetve kézjeggyel ellátni. Ám a kabinet az ennek megtörténtéről szóló bejelentéssel is adós maradt. Noha tegnap ismét körbekérdeztük az érintetteket arról, hogy Orbán Viktor végül is mire gondolhatott – ki, kivel, miben állapodott meg csütörtökön –, konkrét választ senkitől nem kaptunk.

Lapunknak egyetlen, az üggyel kapcsolatos csütörtöki eseményről van tudomása. E szerint az MVM közgyűlésén az állami tulajdonos a lehető legkörültekintőbb tárgyalások folytatására adott mandátumot az áramcég vezetésének, azzal a megkötéssel, hogy legfeljebb mintegy 875 millió eurót fizethetnek ki a két cégre és terheire együtt. Orbán Viktor a közrádió riporterének kérdésére tegnap reggel úgy fogalmazott, a vételár nem éri el a maximumot, és a sajtóban keringő 800 millió eurós szám nem irreális. (Meg nem erősített feltevések szerint az MVM-nél lehet egy 40 és egy 300 millió eurós vagyonértékelés is.)

Az MVM lapunk megkeresésére tegnap azt közölte, részletekkel a tranzakció zárása után szolgálhatnak. (A tárgyalások tehát továbbra is zajlanak.) Az E.ON németországi központja pedig megüzente, hogy kérdéseinkhez nem kívánnak kommentárt fűzni. Havasi Bertalan szerint a miniszterelnöki bejelentés tartalma az volt, hogy a megállapodás létrejött az ügyben. Csak technikai részletkérdések, szövegezési munkálatok maradtak hátra. A szerződés aláírása megfogalmazása szerint bármelyik pillanatban megtörténhet. (Orbán Viktor tavaly augusztusban hasonlóképpen úgy fogalmazott, „pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t”.)

Csütörtökön az MVM közgyűlése is meghozta a szükséges döntést – fűzte hozzá a szóvivő, aki a vásárlás indokául a rezsicsökkentési terveket hozta fel, mondván: minél több eszközünk van – erőmű, gázvezeték, tároló –, annál jobb lehetősége van a kormánynak a rezsiköltségek csökkentésére. A kormány további rezsicsökkentésekre készül – szögezte le. Kérdés még azonban, ha valamikor tulajdonos lesz is a magyar állam a gázcégekben, miként érheti el a rezsicsökkentés szempontjából igencsak meghatározó elem, a gáz importárának mérséklését. Továbbá: esetleg ezért cserébe mit kell felajánlani a Gazpromnak, illetve Oroszországnak.

A kormány elkötelezettségét mindenesetre mutatja, hogy politikusai nyilatkozataikban folyamatosan emelik azt a mértéket, amennyivel – szándékaik szerint – mérsékelni kellene a lakossági költségeket. Csütörtökön Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára lapunkban mondta el, hogy ez év közepéig tíz százalék körüli mértékben csökkentenék a lakossági víz- és csatornadíjakat, de szorgalmazzák az energiaköltségek egy éven belüli további mérséklését is.

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár egy algyői fórumon ment tovább aznap este. Szavai szerint 2014 nyarára az áram és a gáz árának 30 százalékkal kell csökkennie. Kívánatosnak nevezte azt is, hogy ez év közepéig a víz- és csatornadíjak legalább tizedükkel mérséklődjenek. Lapunk ezzel kapcsolatos körkérdésére az érintett energiaszolgáltatók hivatalosan szokás szerint nem reagáltak. Noha a rezsidíjak 30 százalékos mérséklésére a kabinetnek joga van, ismereteink szerint a cégek körében felmerült, hogy ilyen mértékű bevételcsökkenés már valóban ellehetetlenítené a működésüket, hisz néhány hónapon belül kifogynának a készpénzből. Az MSZP ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az egységes árcsökkentés leginkább a gazdagoknak, legkevésbé pedig a szegényeknek kedvez.

Olcsóbb, de nem nekünk

Idén a Gazprom európai értékesítésű gázának ára átlag 14 százalékkal csökkenhet – tudósít az MTI a Kreml-közeli Izvesztyijára hivatkozva. A tavalyi 386,7 dollár után ez ezer köbméterenként 360 dollárt jelent. Az érték 2012 első felében még 413,1 dollár volt. A napilap Gazpromhoz közeli forrása szerint Svájc, Dánia, Bulgária, Lengyelország, Csehország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia esetében különösen nagy lesz a kedvezmény: nekik a tavaly első félévi ár a negyedével csökken. Magyarországot a lap nem említi. (Az ilyen megközelítést a Gazprom rendre mereven visszautasítja, mondván: az egyes vevőországok tarifája között lehet ugyan eltérés, de a nemzetközi árhatásokat valamennyi esetében hozzávetőleg azonos mértékben érvényesítik.)

Az egyes országok gázára ugyanakkor titok. Annyi tudható, hogy Ukrajna tavaly 416–432 dollárt fizetett. Az Izvesztyija öt állam esetében ötszáz dollár feletti tarifáról tud. Ezek közé tartozna Lengyelország 525,5 dollárral. Magyarország gázára szintén titok, de egy lapunk birtokába került EU-becslés szerint a középmezőnybe tartozhat. A szállítások mennyiségét a Gazprom idén 140,5 milliárd köbméterről 151,8 milliárd köbméterre növelné, és 2015-ben el kívánja érni a 209 milliárd köbméteres szintet – értesült a lap. Szakértők ezt túlzott derűlátásnak tartják. (Hírösszefoglalónk)