Az IMF delegációja szerint a magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást. A jelenlegi kedvező külpiaci helyzet azonban jó alkalom lenne arra, hogy a magyar kormány végrehajtsa a szükséges intézkedéseket.

– Lényegében a tavaly nyáron tett megállapításaikat tartották fenn a nemzetközi szervezetek, mert úgy tapasztalták, hogy nem történt előrelépés az elmúlt fél évben, sőt bizonyos területeken épp az ellenkezője valósult meg annak, ami a korábbi jelentésben szerepelt – értesült a Népszabadság e tárgyalások egyik résztvevőjétől. A korábbi ajánlások közt szerepelt például, hogy a kormány fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat.

Az IMF és az Európai Bizottság küldöttsége az előző, még 2008 őszén kötött hitelprogramhoz kapcsolódó egyeztetések miatt járt itt, nem egy új hitelszerződés előkészítése miatt. Azért kapott mégis hangsúlyt a látogatás, mert a bizottság tapasztalatain múlhat, kikerülünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól. Erről ugyan csak nyár elején lesz végleges döntés, de a mostani egyeztetések tanulsága beépül a döntés alapjául szolgáló jelentésekbe.

Ebből a szempontból egyáltalán nem jó hír, hogy a szervezetek aggódnak a magyar növekedési kilátások romlása, illetve az államháztartás gazdálkodásának stabilitása miatt. Az Európai Bizottság tegnapi közleménye egyenesen úgy fogalmaz: további lépéseket igényel, hogy az unió ajánlásaival összhangban az államháztartási hiány „tartósan és kiegyensúlyozott módon” a háromszázalékos szint alatt maradjon. Hangsúlyozzák, hogy kiadásoldali intézkedésekre van szükség, vagyis nem adóemelésekkel kell foltozgatni a költségvetés lyukait.

Felidézve a pár hónappal ezelőtti eseményeket, erre egyféle kormányzati reakció születhet: újabb csomag, mégpedig az első negyedévben, hogy nyár elejéig legyen elég idő meggyőzni Brüsszelt.

Tavaly ősszel rögtön két Matolcsy-csomag is összeállt arra a brüsszeli szándékra, hogy bent tartanak minket a túlzottdeficit-eljárás alatt. Az intézkedésekkel kétséget kizáróan biztosítani lehetett a 2012-es és a 2013-as deficitcélokat. Most is hasonló lépésre lehet számítani, annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági tárca által hétfőn kiadott közleményben azt emelik ki, nem egyszeri jellegű intézkedésekkel sikerült teljesíteni a hiányt.

Milyen intézkedések jöhetnek szóba? Politikai okokból nehéz lenne felvállalni a kiadások visszavágását a szociális területen, az a munkanélküliek ellátásánál már amúgy is megtörtént, legfeljebb a családi pótlékot köthetnék jövedelemhez. Az államigazgatási kiadásokban nagy tartalék már nincs. Mindig lehet öt-tíz százalékot zárolni, de ezzel csak a problémát görgeti maga előtt a kormány. Az állami nagyberuházások – mivel nem sok volt belőlük az elmúlt években – eddig sem veszélyeztették a költségvetést, visszavágásuk nem strukturális megoldás, és e téren a választások előtt akár még növelheti is aktivitását a kabinet. Lehet tartalék a közlekedési ártámogatás csökkentésében, de itt is nagy politikai veszteséggel kell számolni. A közösségi közlekedés átalakításába pedig ennek a kormánynak is beletört a bicskája.

Maradnak a tabuk, mint például a nyugdíjak kurtítása, ám az lenne a leginkább meglepő, ha ebbe belemenne a kormány. A vizitdíj is ilyen kérdés, bár a tandíjnál nem zavarta a kormányt, hogy saját korábbi ígéreteivel kellett szembemennie.

Matolcsyék védekezésként valószínűleg fel fogják emlegetni a büdzsé 400 milliárd forintos tartalékát. Erről azonban az EB jelentése egyáltalán nem tesz említést, vagyis nem úgy tekintenek erre, mint amit figyelembe kellene venni a költségvetési folyamatok stabilitásának vizsgálatakor. Az IMF szerint e tartalék elköltése nélkül is a GDP 3,25 százaléka lehet a hiány idén egyes adóbevételek elmaradása, illetve például az elektronikus útdíjrendszer kiépítésének csúszása miatt.