Legutóbb tavaly június hatodikán volt ennyire gyenge a forint. Saághy Pál, az Equilor Zrt. devizakereskedője szerint tesztelési céllal lendíthettek egyet a forinton, megnézve, hogy mit lép majd erre a jegybank monetáris tanácsa, amely ma tartja szokásos havi kamatdöntő ülését. Az augusztus óta azonos koreográfia szerint ezúttal is a 25 bázispontos csökkentésre készülnek a tanácsban többséget alkotó kormánypárti delegáltak, s a piaci szereplők már be is árazták az új, 5,50 százalékos rátát.

Saághy Pál ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal nincs Magyarországhoz szorosan köthető oka a gyengülésnek, a forint most nem lógott ki a sorból, együtt mozgott a régiós devizákkal. A zloty, a korona, a lej ugyanúgy gyengült – tette hozzá.

Emlékezetes, hogy az elmúlt hetekben tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter forintgyengülést kiváltó nyilatkozatai után ellentétes folyamatok zajlottak le a régió devizapiacán, hiszen a magyar fizetőeszköz kivált a sorból és önálló útra tévedt. Most nem akadt olyan piacbefolyásoló hír, ami az árfolyamra ilyen gyengítő hatással lett volna, igaz, ok-okozati összefüggést nem lehet minden egyes árfolyamváltozás kapcsán felállítani – mondta lapunknak a devizakereskedő, aki szerint ez az intermezzo kevés volt ahhoz, hogy elbizonytalanítsa a monetáris tanácsot.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint nincs abban semmi váratlan, hogy 300 forintnál jár az euró, ez benne van a várakozásokban. Elképzelhetőnek tartja, hogy a piac színvallásra akarja bírni a monetáris tanácsot, amely kifelé azt állítja ugyan, hogy nincsen árfolyamcélja, de erről nincs mindenki meggyőződve. Ezért a mostani szintre valahogyan reagálnia kell. Amennyiben öt hónap folyamatos csökkentés után most szinten tartaná az alapkamatot, az egy erős jelzés lenne arra, hogy ennél nagyobb gyengülést már nem tolerálnak. Ha viszont még lejjebb süllyesztik a még így is kiemelkedően magasnak számító hazai kamatszintet, azzal elárulnák, hogy árfolyam nem döntő szempont a szavazáskor.

Török Zoltán maga is kamatcsökkentésre voksol, ehhez ugyanis a többi feltétel kedvezőnek mondható. A nemzetközi befektetői hangulat támogató, az országkockázati felárunk stabilan 300 bázispont alá süllyedt. Finanszírozási gondjaink nincsenek, a mai hozamszinteken is el lehet adni a magyar kötvényeket, az infláció leszálló pályára állt, és a rezsicsökkentés eredményeként tovább morzsolódik. Több tényező együttállása szükséges ahhoz, hogy a monetáris tanács a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése mellett döntsön – vélte.

Kockázati tényező még a jegybanki vezetés márciusban esedékes lecserélése, de a befektetők már ebben a kérdésben is „toleránsabbak” lettek, amennyiben már el tudnak vonatkoztatni a nem hivatalos jelöltként felmerült Matolcsy György nevétől. Fontos a személy, de a piac nem vár csodát: tudja, hogy a posztra a miniszterelnökhöz lojális embert neveznek ki – mondta Török Zoltán, aki szerint a váltás után is zavartalanul folyik majd a kamatcsökkentési sorozat, ő az év közepén már 4,5 százalékos rátára számít. Márciusban a forint a 300-as szintet fogja kerülgetni, onnan süllyed a második fél évre a 290-es szint környékére.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője sokakkal ellentétben elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány külföldi devizakötvény-kibocsátás nélkül is eleget tud tenni az idén lejáró államadósság-törlesztési kötelezettségének. A devizaforrásokat idehaza is be tudja szerezni, elég, ha a lakossági eurókötvények kedvező fogadtatására utalunk. A legutóbb kibocsátott, hároméves lejáratú eurókötvény (Pemák) 4,7 százalékos kamattal kínálja az Államadósság-kezelő Központ, s az eddigi tapasztalatok szerint az is az utolsó szálig el fog kelni. Fontos, hogy a lejáró adósságokat forintalapúra váltsa a kormány, ezzel ugyanis folyamatosan csökkenteni tudja devizakitettségünket – hangsúlyozta Török Zoltán.