A pozitív hatást kifejtő intézkedések közül az áttekintés utal az Európai Központi Bank készségére (segítséget nyújtanának az államkötvénypiacokon nyomás alá került országoknak), illetve az Európai Bankunió létrehozására irányuló lépésekre. Arra lehet számítani, hogy az átalakuló régió problémái lassan rendeződnek, és a gazdaság tavalyi drasztikus lassulása után elindul a növekedés – még ha mérsékelt sebességgel is.

Közép- és Kelet-Európa egészében a növekedési teljesítmény átlagosan 3,1 százalékos javulását várják. Ahogy a svéd szakember fogalmazott: „korai még teljes gyógyulásról beszélni, de a jelek a stabilizáció irányába mutatnak”. A bizonyítékok sorába tartozik, hogy a közép-európai és balti országok a múlt év harmadik negyedévében valamivel jobb eredményeket tudtak felmutatni, mint három hónappal korábban. Megemlítik, hogy „még a recesszió sújtotta Magyarországon és Szlovéniában is” ez volt a helyzet – ugyanakkor a KSH legutóbbi, előzetes adatai szerint 2012 harmadik negyedévében nálunk 0,2 százalékkal maradt el a GDP a megelőző negyedévitől.

Az EBRD jelentése szerint Délkelet-Európa ugyanakkor a várakozások alatt szerepelt, Románia és Szerbia gazdasága ismét visszaesett, Bulgáriáé pedig lelassult. Még feltűnőbb Oroszország megtorpanása: itt a 2012. július–szeptemberi növekedési ráta az egy évvel azelőtt produkáltnak kevesebb mint a harmada volt.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kitér arra, hogy az elmúlt év egészében a visszaesés 1,5 százalékos volt (a magyar statisztikai hivatal még nem közölt adatot, az első háromnegyed évi adat 1,4 százalékos visszaesést mutatott). Ennek fő okát az elemzők az exportpiacok előző év elején tapasztalt gyengeségében és a belföldi kereslet elhúzódó stagnálásában látják, s azt is egyértelmű hátrányként lehet beazonosítani, hogy a befektetési ráta az Európai Unióban a legalacsonyabbak közé tartozik.