Foglalkoztatás: Alap nélküli tervek
A mérsékelten javuló tendenciának azonban nem tud felhőtlenül örülni a kamarai vezető, a munkavállalói létszám növelését ugyanis éppen az a vállalati réteg tervezi, amelyik alapvetően a belföldi piacra termel. Ennek viszont nem látszanak az alapjai – mondta Parragh László, akinek félelmei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar lakosságnál lecsapódó esetleges többletjövedelmek valóban a fogyasztásra mennek-e el, s nem például hiteltörlesztésre vagy megtakarításra. Ha utóbbi történik, akkor a kereslet növekedésének nem látszik a hazai bázisa.
A vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell, hogy a külpiaci helyzet nagyon bizonytalan, onnan nehezen tud támogatást kapni a hazai fejlődés. Erre utal, hogy a döntően exportra termelő társaságok a pesszimista forgatókönyvek szerint összességében 4,5 százalékkal csökkentik a létszámukat, de még az optimista várakozások szerint is csupán 0,8 százalékos bővítésben gondolkodnak. Mindez természetesen a cégeknek a versenyszféra egészére vonatkozó várakozásaiban is tükröződik: a legborúsabb elképzelés szerint ugyanis itt összességében 0,8 százalékkal csökken a foglalkoztatás, de a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint sem ússzuk meg 0,2 százalékos csökkenés nélkül ezt az évet. A leginkább derűlátó szcenárió egyszázalékos, tehát mintegy 36 ezer fős éves foglalkoztatásbővítéssel számol. Ezzel összefüggésben az MKIK elnöke úgy fogalmazott, ebben a gazdasági környezetben az is nagy eredmény lenne, ha a foglalkoztatási szintet sikerülne stabilizálni.
A kutatás szerint a mezőgazdaságban csökken a foglalkoztatás, a negatív és a valószínűsíthető elképzelés egyaránt 1,8 százalékos visszaeséssel kalkulál, míg a derűlátó változat 1,4 százalékos bővüléssel számol. Ez azt tükrözi, hogy a cégek idén gyenge mezőgazdasági teljesítménnyel számolnak. A kereskedelem esetében sem szívderítő a prognózis: csak a legpozitívabb várakozások szerint emelkedik az alkalmazottak száma 0,6 százalékkal, minden más esetben visszaesést hoz az idei év. Az ipar lehetőségei mutatnak a legjobban, a legrosszabb várakozások szerint is „csak” 0,2 százalékos visszaesésen alapulnak, míg ha minden klappol, akkor 1,4 százalékos bővülés is bekövetkezhet.
A KSH legfrissebb adatai szerint egyébként a mezőgazdaságban 2012 januárja és októbere között 3,6 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma a megelőző év hasonló időszakához hasonlítva. Felfutott az erdőgazdálkodás (plusz 45 százalék), de ennek súlya nem jelentős, az iparban viszont 2,2 százalékkal csökkent az alkalmazásban lévők száma, míg a kereskedelemben – igaz, a járműjavítással kiegészítve – 2,1 százalékos volt a visszaesés.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az eseményen annak a bizakodásának adott hangot, hogy idén összejöhet az optimista gazdálkodó szervezetek által emlegetett egyszázalékos foglalkoztatásbővülés. Ehhez a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet nyújtja háttérként, amelyre 300 milliárd forintot fordítanak, s fenntartják a bérkompenzációt is, amelyre a versenyszférában 64 milliárd forintot, míg a közszférában 87 milliárd forintot szánnak. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy a helyzet javításához szükséges gazdasági környezet jelenleg nem a legmegfelelőbb.
Márciusi támogatás a minimálbérhez
– Az az elképzelésünk, hogy a nehéz helyzetű ágazatban tevékenykedő vállalkozások márciusban, egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást – mondta el Czomba Sándor ugyanezen a tájékoztatón. Az intézkedés mintegy 250 ezer embert, s foglalkoztatóikat érinti. – Erre a célra 10 milliárd forint áll rendelkezésre – tette hozzá az államtitkár. Hogy mindez megtörténjen, ahhoz ugyanakkor még jogszabály-módosításokra lesz szükség.
