Tavaly júniusban a Csányi Sándor OTP-vezér agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm-csoport és a Bunge Zrt. vezetésével létrejött Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet tagjai úgy látják, a rendkívül magas, 27 százalékos áfakulcs miatt mára minden korábbinál nagyobb lett a feketegazdaság az élelmiszeriparban.

Torba Tamás, a fórum szóvivője szerint ágazatonként eltérő, 30-70 százalék az ellenőrizetlen eredetű áruk aránya a hazai élelmiszerkereskedelemben. Ez annyit jelent, hogy a magyar államot igen komoly, százmilliárdos nagyságrendű kár éri, míg az áfacsalók hasonló nagyságrendű bevételekre tesznek szert, mint a kilencvenes évek olajszőkítői.

A fórum megbízásából tavaly nyáron az Ernst & Young vizsgálta meg a kérdést. Az adótanácsadó úgy találta, tízszázalékos áfakulcs mellett a büdzsébe is befolyna a forgalmi adóból várt bevétel, ugyanakkor ilyen áfaszint mellett már nem lenne kifizetődő a feketekereskedelem, vagyis a piac úgy tisztulna, hogy azon a költségvetés sem veszít.

A tanulmányt ősszel eljuttatták a döntéshozókhoz, egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány is foglalkozik a kérdéssel, ám a 2013-as költségvetést végül a 27 százalékos áfaszinttel fogadták el.

A területgazda Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) lapunk megkeresésére hangsúlyozták: még nem született végleges döntés a kérdésben. Az élelmiszeriparban azonban úgy tudják, az NGM most azért nem ment bele az áfacsökkentésbe, mert nem merték megkockáztatni, hogy ne teljesüljön az idei évre meghatározott hiánycél.

A tárcánál azzal érveltek, hogy az Európai Bizottságnál és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) most rosszul venné ki magát egy radikális áfacsökkentés, amit Torba Tamás azért nem ért, mivel ők is tárgyaltak az EU, illetve az IMF képviselőivel, és ezeken az egyeztetéseken nem merültek fel ilyen aggályok. Sőt, a szóvivő szerint a külföldi tárgyalópartnerek megdöbbenve értesültek arról, hogy Magyarországon mekkora problémát jelent a feketegazdaság az élelmiszeriparban.

Piaci vélekedések szerint a téma jegelése mögött az a meggondolás is lehet, hogy a választások előtt, 2014-ben lesz majd érdemes bedobni egy ilyen, a kampányban is jól felhasználható intézkedést. Ugyanakkor a fórum szerint lehet, hogy addigra sok cég számára már késő lesz.

Torba Tamás úgy véli: számos nagy, multinacionális gyártó-feldolgozó társaság lényegében az ő akciójuk sikerétől tette függővé, hogy 2013-ban Magyarországon vagy más országban fejlesszen, vagy éppenséggel leépítse az itteni kapacitásait, mivel nem tudja tartani a versenyt az adócsalókkal. A szervezet adatai szerint két áruházlánc kivételével gyakorlatilag minden – magyar és multinacionális – kereskedelmi cég polcain egyaránt bőséggel található adózatlan eredetű áru, és az esetek nagyobb részében a kereskedő is tisztában van azzal, hogy mit vásárol. Az ugyanis kizárt, hogy egy nagy áruházlánc árubeszerzőjének ne szúrna szemet, hogy a beérkező áru átvételi, sőt nem ritkán a kiskereskedelmi ára is alacsonyabb, mint a termelői ár.

A technika viszonylag egyszerű: a határon innen vagy túl a termelőktől felvásárolt áru legtöbbször el sem mozdul a raktárból, miközben papíron több, fiktív cég között cserél gazdát. A szaknyelven „meghintáztatott” áru után a csalók Magyarországon és adott esetben például Szlovákiában is visszaigénylik az áfát, amit zsebre vágnak, majd ilyenformán a terméket jutányos áron tudják kínálni a kiskereskedőnek. Az adócsalóknak csak arra kell ügyelniük, hogy néhány ügylet után eltüntessék a cégüket és helyette újat alapítsanak.