Az egyetlen – de egyáltalán nem lényegtelen – új információ az, hogy mennyit kell évente fizetni az üzletek után. A koncessziós díjak 100 ezer forinttól 240 ezer forintig terjednek, attól függően, hogy mekkora lélekszámú településen kap majd jogosultságot a pályázó. – Ezenkívülmás korrekciós elem nincs és nem is lesz a koncessziós díjban – nyomatékosította lapunk érdeklődésére Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Piaci vélemények szerint ez sem tökéletes megoldás, mivel a gyengébb vásárlóerejű régiók boltosai jóval kisebb nyereségre számíthatnak a tevékenységükből, mint egy azonos méretű, ám tehetősebb településen nyitó kollégájuk.

A vezérigazgató lapunknak megerősítette, hogy még valóban nem adhatók be a pályázatok, azokat a decemberi kiírást követően lehet benyújtani, február 15-ig. A jelentkezéseket legkésőbb április 15-ig elbírálják, így a törvényben rögzített július elsejei határidővel el tud indulni az új hazai dohánykereskedelem.

Annak mikéntjéről még keveset tudni, a dohánypiac szereplői kíváncsiak például arra, hogy a tervek szerint 5-6 ezer „nemzeti dohányboltot” hogyan látják el áruval: központosítják a dohány kiszállítását, vagy marad a mostani rendszer, vagyis a gyártók – akik gyakran nagykereskedők is egyben – maguk látják el a kiskereskedőket árukkal.

Ugyanilyen bizonytalanság övezi, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel adják oda 20 évre a dohány kiskereskedelem jogát. A Magyar Dohány kiskereskedők Egyesületénél (MDKE) fontos lenne, ha a döntésnél komoly súlya lenne a szakmai követelményeknek s az üzleti terveknek.

Amiben mindenki biztos a piacon, hogy az új rendszer jelentősen csökkentheti a legális dohányfogyasztást. Ezt maguk a fideszes törvényhozók sem gondolják másképp: a trafiktörvénnyel a kiskorúak dohányzását akarják visszaszorítani, végső soron pedig a dohányzók –Magyarországon igen magas –arányát.

Az is jogalkotói szándék, hogy alaposan átrajzolják a maradék dohánypiac térképét. A törvény ugyanis mélyen belenyúl a dohánycégek közötti versenybe azáltal, hogy megköveteli a kereskedőtől, hogy egységes és minden cég terméke számára egyenlő méretű kihelyezést biztosítson a dohányboltokban. Továbbá megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy a gyártó eladásösztönző díjakat fizessen a kereskedőnek, így a cigarettamárkák imázskampányai nem tudnak eljutni a fogyasztókhoz, vagyis a gyártók leginkább termékük árával tudnak versenyben maradni. Ennek az a kockázata, hogy a legolcsóbb és a leginkább ártalmas termékek kerülhetnek versenyelőnybe. Másrészt viszont a marketingköltségek visszaesésével és a kiszállítás egyszerűsödésével a prémiumkategóriás cigarettákat gyártók is rugalmasabbak lehetnek az áraikkal.

Az is megjósolható, hogy az értékesítési helyek radikális csökkentése – jelenleg durván 40 ezer helyen lehet kapni dohányárut legálisan – a további adóváltozások nyomán fellépő drágulással együtt a feketepiacnak kedvez. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége szerint 5-ről 15 százalékra ugorhat a feketepiac aránya.

15%

A DOHÁNYIPAR SZERINT a változások az adóemelésekkel a mostani 5 százalékról 15 százalékra emelhetik a feketepiac arányát.