A parlament várhatóan a jövő héten szavaz az adócsomagról, amelyben a januártól fizetendő tranzakciós illetékkel kapcsolatos módosítások is szerepelnek, így a még júliusban elfogadott egy ezrelékkel szemben az illeték kulcsa három ezrelék lesz a készpénzes műveleteknél, például a bankautomatából vagy bankfiókban történő készpénzfelvétel, a készpénzátutalás vagy a csekkek befizetése után. A nem készpénzes tranzakciók esetében (például az alkalmi és a rendszeres átutalásoknál, a beszedési megbízásoknál vagy a bankkártyás fizetés esetén) az új teher két ezrelék lesz, vagyis ezer forintonként kettő a költségvetést gazdagítja.

Újdonságot jelent a júliusban elfogadott változathoz képest, hogy a kormány a tranzakciós illetéket kiterjesztené a valutaváltásra, a hitelek törlesztőrészletére és a pénzforgalmi szolgáltatások után felszámított díjakra és jutalékokra is. További változás, hogy a kormány 2014-ben bevezetné az uniós tranzakciós adót is: az értékpapírügyletek után egy ezreléket, míg a derivatív műveleteknél az adó ennek a tizede lesz. Erre reagálva a Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége aggodalmát fejezte ki: jelezték, hogy beláthatatlan következményei lehetnek, ha a kormány még azelőtt vezeti be a tranzakciós adót, hogy arról az unióban egységes döntés születik: egyebek mellett visszaesik a magyar tőzsde és az állampapírpiac forgalma, az adóbevételek csökkennek, a hazai vállalkozások tőkebevonási lehetősége szűkül.

A tranzakciós illeték alanya ugyan a pénzügyi szolgáltató, ám ezt nem tudják és nem is akarják lenyelni, ezért tovább fogják hárítani az ügyfeleikre. Eltérő módon és mértékben, de a bankok elkezdték beépíteni pénzforgalmi szolgáltatásaik díjába az illetéket. A pénzintézetek egy része egyelőre a még júliusban elfogadott egy ezrelékkel drágítja költségeit, míg mások a még csak javaslat szintjén létező két, illetve három ezrelékkel emelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előbbiek legalább részben nem terhelik tovább a megemelt illetéket: a bankoknak hatvan nappal a hatálybalépés előtt kell közzétenniük a díjváltoztatást, így ha a parlament a jövő hét elején megszavazza a módosításokat, az eddig kiváró bankok akár már másnap megjelentethetik aktualizált kondíciós listáikat.

A bankok ezt megtehetik, a hitelintézeti törvény ugyanis nem tiltja, csak korlátozza a szerződések egyoldalú módosítását. A pénzintézeteknek három dologra kell odafigyelniük az illeték áthárításánál a meglévő számlaszerződések esetében: nem vezethetnek be új díj- vagy költségelemet; a már meglévőket csak a korábban elfogadott számítási mód szerint változtathatják, és az emelés mértéke nem lehet nagyobb annál, mint amennyit maguknak be kell fizetni – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) közleményéből. Az eddig megjelent kondíciós listák alapján a bankok odafigyeltek arra, hogy a már meglévő díjtételeket emeljék. Probléma lehet az MKB-nál, hogy a bank nem építette be a törvény szerint tranzakciónként hatezer forintos illetékplafont a januártól élő kondíciós listájába, hanem egyszerűen csak a két-, illetve háromezrelékes pluszt csapta hozzá a díjaihoz.

Az előzőeknél érdekesebb és egyben problémásabb a számítási képlet megváltoztatásának tiltása, különösen, hogy a törvény nem határozza meg a számítási mód fogalmát. A PSZÁF álláspontja szerint szerződésben meghatározott számítási mód tág értelemben az, ha a szerződés tartalmazza, hogy az egyes kamat, díj- vagy költségelemeket milyen módszer, elv (például százalékszámítás) útján számítják ki. Szűk értelemben véve pedig az, ha a szerződés tartalmazza magát a kamat, díj- vagy költségelem kiszámítását eredményező konkrét műveletet, például képletet. A felügyelet véleménye szerint tehát ha egy költségelemet eddig fix összeggel számlázott ki a bank, akkor nem teheti meg, hogy egyszerűen hozzácsapja az ezrelékes mértékben meghatározott tranzakciós illetéket. Csakhogy a kondíciós listák alapján nem egy pénzintézet éppen ezt teszi, vagyis itt lehet még dolga a felügyeletnek.

– A PSZÁF már megkezdte az új kondíciós listák tanulmányozását, vizsgálatot azonban csak akkor indít, ha azt tapasztalja, hogy valamelyik piaci szereplő nem tartja be a törvényi előírásokat – mondta lapunknak Binder István, a felügyelet szóvivője.