Ezt az adót is mi fizetjük
Az OTP továbbhárítja ügyfeleire a jogszabály szerint egyezrelékes, vagyis 0,1 százalékos tranzakciós illetéket, de csak egy bizonyos szintig. A pénzintézet legáltalánosabb számlacsomagja, a Tempo esetében például egy eseti, interneten leadott átutalási megbízásnál a bank által felszámolt díj a jelenlegi egyről két ezrelékre nő. A tranzakciónként maximálisan felszámolható költség viszont a törvényben meghatározott hatezer forintos maximumnál kevesebbel, bankon kívüli utalás esetében 3560-ról 7428 forintra nő.
A készpénzfelvétel díja saját bankautomata (ATM) esetén az eddigi 5,8 ezrelék helyett 6,8 ezrelék lesz, míg ha más pénzintézet gépét használja az ügyfél, akkor az eddigi fix 899 forinttal szemben 927 forintot kell majd fizetnie. A Raiffeisen az érintett pénzmozgások után kiveti az egyezrelékes, tranzakciónként maximum hatezer forintos pluszt. Nő a készpénzfelvétel díja is: a DíjNullázó számla esetében például a saját ATM most még ingyenes használata jövőre már alkalmanként 45 forintba kerül, míg más bankok automatájából kivett pénz után 410 helyett 455 forintot kell fizetni.
Bár erről még nincs elfogadott jogszabály, az MKB már a Matolcsy György által októberben bejelentett két megszorítócsomagnak megfelelően készül az új évre. A nemzetgazdasági miniszter először azt jelentette be október elején, hogy a készpénzes tranzakciók, például pénztári kifizetések vagy az ATM-használat után az eredetileg tervezett egy helyett három ezrelék lesz a tranzakciós díj, majd két héttel később azt, hogy az átutalások terhelését is a duplájára emelik. Az MKB januártól az átutalásoknál két, a készpénzes ügyleteknél három ezrelékkel növeli a díjait.
A Budapest Bank ugyancsak két, illetve három ezrelékkel emeli tranzakciós díjait. Ugyanígy tesz az Erste is, bár szofisztikáltabban terheli tovább az illetéket, mint az MKB, amely egyszerűen hozzácsapja azt a számlához. Az Erste, ahol eddig is százalékos mértékben határozta meg egy tranzakció díját, ott ezt az átutalások esetében két ezrelékkel, a készpénzes ügyleteknél három ezrelékkel emeli meg, míg a felszámítható díjak maximumát egyszerűen megnöveli hatezer forinttal.
A CIB-nél mintha nem tudták volna eldönteni, hogy a kilátásba helyezett magasabb tranzakciós illetékkel számoljanak, vagy a hatályos törvény szerint járjanak el, az emelés mértékét a kettő közé lőtték be. A CIB Classic Magánszámlánál például az interneten keresztül adott, bankon kívüli átutalási megbízás esetében a díj 1,07 ezrelékről 2,7 ezrelékre nő. A bankfiókban készpénzt felvenni pedig januártól 6,9 ezrelékes díj mellett lehet majd, a jelenlegi 4,2 ezrelék után.
A K & H-nál és az UniCreditnél még ennyire sem sikerült dűlőre jutni. Előbbi bank ugyan megjelentette a januártól hatályos kondíciós listát, de csak a számlavezetési díjak nőnek valamelyest, a tranzakciók után fizetendő díjak nem. Az UniCredit még nem tett közzé januártól hatályos változást a lakossági kondícióiban. Értesülésünk szerint ennek az az oka, hogy még nem született meg a döntés.
A bankkártyás fizetés a legtöbb banknál továbbra is díjmentes lesz, ám nem mindenkinél. A Raiffeisen alkalmanként egy ezrelékkel, legfeljebb hatezer forinttal terheli meg a számlát, amelyhez a kártya tartozik, a Budapest Bank pedig két ezreléket, maximum hatezer forintot számláz. Aki nem ért egyet az új kondíciókkal, az a hatálybalépésükig jelezheti bankjának és megszüntetheti számláját. Ezután a pénzügyi felügyelethez vagy a mellette működő Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni –bár sok értelme nincs, hiszen a jogszabály lehetővé teszi a tranzakciós illeték áthárítását.
