Japán veszteséglista
Nem minőségi problémák, hanem a kelet-kínai-tengeri, alig hét négyzetkilométer összterületű Szenkaku- (Diaoyu) szigetek hovatartozását illető vita fellángolása áll a háttérben. A potenciális nyersanyaglelőhelyként számon tartott, vitatott státuszú szigetcsoportot Japán ellenőrzése alá akarja vonni, miközben azzal Kína is sajátjaként rendelkezik. A vita Japán-ellenes érzelmeket korbácsolt Kínában, s ez az ottani autószalonokban is éreztette hatását.
A harmadik legnagyobb japán autógyártó, a Honda eladásai szeptemberben – éves összehasonlításban – 40 százalékkal zuhantak, s ezután figyelmeztették befektetőiket a nyereség várható jelentős csökkenésére. A többiek még várnak ezzel, noha mind a japán piacvezető Toyota, mind a második Nissan is pocsék eladási statisztikát mutathat fel. A Toyota kínai forgalma szeptemberben a felére esett vissza, s ez már veszélyezteti az idei célként kitűzött egymillió darabos értékesítést. Ilyen visszaesésre az utóbbi tíz évben nem akadt példa.
Elemzők szerint a japánok közül a legnagyobb kínai gyártókapacitásokkal rendelkező Nissan üzemi eredményét a forgalomcsökkenés 1,25 milliárd dollárral húzza le. A japánok most a helyzet normalizálódásában bíznak, a feszültségkeltéshez ugyanis egyik országnak sem fűződhet érdeke. Mások viszont profitálnak a szigetvitából: a német Volkswagen például 21 százalékkal tudta növelni eladásait Kínában a harmadik negyedévben, míg a dél-koreai Hyundai is a konfliktus egyértelmű haszonélvezője volt.