Állam bácsi mindent megold
„Az E.ON-nal a tárgyalások jól haladnak, a felek szándéka egyértelmű: az E.ON eladni akar, az állam pedig venni. Ez innentől kezdve csak üzleti megállapodás kérdése” – így foglalta össze tegnap Lázár János a Népszabadság kérdésére a kormány energiapiaci szándékait. A kabinet nem válogat az eszközökben, hogy elérje gázpiaci céljait: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az energiatörvényhez készített egy módosító indítványt, mely azt célozza, hogy a magyar állam számára legyen biztosított az elővásárlási jog „a biztonsági földgáztárolást végző földgáztároló engedélyezésében”. Vagyis abban a társaságban, amelyik a tárolást végzi. Az elővásárlási jog ezen túlmenően az engedélyesben közvetett vagy közvetlen befolyással rendelkező gazdálkodó szervezetben lévő tulajdonosi részesedés bármilyen módon való elidegenítése esetére is vonatkozik, vagyis arra a cégre, amelyik a tárolást végző társaságban érdekelt. Az államtitkár javaslata szerint az elővásárlási jog mellett a magyar államnak vétójoga is lenne.
Az érintettként szóba jöhető cégek – az E.ON és a Mol – hallgatnak a tervezetek kommentálását illetően, ugyanakkor a hozzájuk közel állók tapasztalatai szerint mindkét cég igyekszik magáról elterelni a figyelmet, azt sugallván, hogy Lázár János inkább a másikra gondolhatott, amikor dodonai gondolatait papírra vetette. Kétségtelen, Lázár János államtitkár „biztonsági tárolóról” szóló törvényjavaslata, illetve Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető ehhez fűzött kommentárja kellően ködös volt ahhoz, hogy bármely társaságot célpontnak tekintsük. A szöveg színvonalát jellemzi, hogy tegnap páran figyelmeztettek: ha azt betű szerint értelmezzük, akkor akár minden tőzsdei Mol-részvény eladásához az állam jóváhagyására lenne szükség, ami nyilván képtelenség. Ráadásul a föld mélye – ahol a gáztárolók vannak – ma is elidegeníthetetlen állami tulajdon.
Továbbra is tisztázatlan, mire gondolhatott az államtitkár „biztonsági tároló” címszó alatt. Engedélye, alapító okirata és más dokumentumai szerint ilyet a Mol 74 és a készletező szövetség 26 százalékos tulajdonában álló, az algyői stratégiai tárolót üzemeltető MMBF Zrt. üzemeltet. A többi honi tároló, mely az E.ON birtokában van, kereskedelminek minősül. Ám a hivatkozások átvizsgálása során többen is arra jutottak, hogy Lázár János a biztonsági tárolók alatt a kereskedelmieket érthette, avagy egy régi fogalmat új köntösbe öltöztetve az összes hazai gáztárolóra gondolhatott.
A politikusi nyilatkozatok ezt a változatot látszanak erősíteni: Lázár János az általa az energiatörvényhez beadott módosításról azt mondta, hogy a magyarországi gáztározó-kapacitás fölött a magyar állam befolyásolási lehetőséget akar szerezni az energiafüggetlenség megteremtése érdekében.
Egy biztos, terítéken jelenleg az E.ON van. Munkatársunk érdeklődésére Lázár János nem kívánta kommentálni, hogy az E.ON-adásvétel 1,2 milliárd eurós üzlet lehet, az államtitkár úgy fogalmazott: veszélyeztetné a magyar állam érdekeit, ha bármilyen számot mondana. A Népszabadság kérdésére, hogy még 2012-ben megveszi-e a magyar állam az E.ON gázüzletágát, azt válaszolta: „Nekem az a személyes véleményem, hogy minél hamarabb meg kell kötni a megállapodást”. Az államtitkár azt sem zárta, ki, hogy ősszel aláírják a kontraktust. A Mol kapcsán pedig megismételte: a kormánynak az a határozott stratégiai célja, hogy a magyarországi gázellátás középpontjában „az állam álljon”, „az állam ossza a lapokat”.
A Kehit is bevetik
A Mol hamarosan más módon is megtapasztalhatja, mit jelent az „állam bácsi” társasága. Egy másik törvényjavaslat ugyanis annak teremti meg a lehetőségét, hogy a versenyszféra cégeinél is korlátlanul kutakodhatna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Mindehhez csak annyit kell tennie az államnak, hogy tulajdonossá válik az adott cégben, legalább egy részvény vagy minimális üzletrész erejéig. E vizsgálatok égisze alatt a Kehi ellenőrei bármilyen adatot, üzleti titkot megismerhetnek, s bármiről másolatot készíthetnek.
A lapunk által megkérdezett cégvezetők rögtön arra asszociáltak: lényegében az összes tőzsdei cég egy csapásra bekerülhet az ellenőrzöttek körébe, illetve a multinacionális szolgáltató cégek közül azok, amelyeknek az anyavállalata tőzsdén forog. E részvényekhez ugyanis sima tőzsdei tranzakcióval hozzájuthat az állam, s meg is van a jogi alap az ellenőrzésre.
Egy lapunk által megkérdezett, a befektetéseket ismerő ügyvéd szerint egyelőre nem világos a szabályozás célja, hiszen az állami szervek e cégeknél eddig is indíthattak olyan vizsgálatot, amelynek során a cégek csaknem összes adatához hozzáférhettek. Az új törvényjavaslat értelmében ugyanakkor a Kehi nem köteles indokolni a vizsgálatot, nem kell hozzá jogalap, és azt sem köteles kifejteni, az adatok közül melyekre és miért arra van szüksége. A jogi érdek fennállásának igazolása nélkül indíthat vizsgálatot és kezdeményezheti szerződések semmisségét. Ha a vizsgálatok során bármilyen szabálytalanságot vagy törvénytelenséget észlelnek, arról jelentést készítenek, amelyhez észrevételt tehet az ellenőrzött szerv vezetője. Javasolhatnak személyi felelősségre vonást, hatósági intézkedést, bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőeljárást kell kezdeményezniük.
A Kehi tevékenységéről szóló, jelenleg hatályos szabályok szerint éves ellenőrzési terv alapján dolgozik a hivatal (amelyen persze indokolt esetben változtathatnak), s a vizsgálatról az érintett szerveket öt nappal azt megelőzően értesíteniük kell. Lapunk megkérdezte néhány távközlési cég vezetőjét is, egyikük azt mondta: álságos, hogy a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére működtetett szervet veti be a kormány, amikor a legtöbb cég semmilyen állami pénzzel nem gazdálkodik, támogatást sem kapnak, de van olyan, amelyik még adókedvezményt sem.
Egy másik jogász szerint a hatálybalépés előtti jogviszonyokat, eljárásokat is érinti a szabályozás, ezért az a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik. – Tudjuk, hogy ez Magyarországon nem érv – tette hozzá.
Beszedik a dohányt
Van viszont érv arra, hogy miért nyomul be a dohánypiacra az állam: a fiatalkorúak egészségének megóvása érdekében. Tegnapi bejelentés szerint a kormány Gyulay Zsoltot, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel a dohánytörvény alapján felálló állami gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetésére. A társaság létrejöttének jogi feltételeit megteremtő trafiktörvényt szeptemberben fogadta el az Országgyűlés. A céget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozza létre, feladata a 2013. július 1-jétől felálló, állami monopóliumba kerülő dohány-kiskereskedelmi rendszer működtetése lesz. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. alapításához, illetve működéséhez 450 millió forint forrásátcsoportosítását rendelte el a kormány. A társaság szervezi a november 15-én kiírandó állami koncessziós pályázatokat, a cég köti majd a szerződéseket, és végzi a koncessziós díjak begyűjtését is.
A Hungaroring vezetését már ellátó Gyulay Zsolt szerint „kemény munka” áll előttük. Egy olyan csapatot hoz létre, mely 60 napon belül elbírálja a közel 7000 pályázatot, dönt a 20 évre kiadott koncessziós szerződésekről.
Az immár többszörös cégvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az állam 2010-ben közel 440 milliárdot költött dohányzásból fakadó betegségek kezelésére, ugyanakkor az állam dohányzásból származó bevétele csak 360 milliárd forint volt, vagyis mínusz 80 milliárd forintos ez a szaldó. Tegnap Matolcsy György is adatokkal igyekezett alátámasztani, hogy miért van szükség az állam behatolására a dohánypiacra: egy parlamenti levelében kifejti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság 2011-ben az idegenforgalmilag frekventált területeken végzett ellenőrzései alapján azt találta, hogy a kereskedők az esetek 49 százalékában értékesítettek dohányt kiskorúaknak, holott ez tilos. Ezen túl egészségügyi statisztikai adatokat mutat be, melyek szerint a lakosság 29-32 százaléka dohányzik, amivel a 27 tagállam között a 21. helyen vagyunk (csak hat országban nagyobb ez az arány). Az összes halálozás hatoda vezethető vissza a dohányzásra a 2010-es felmérések szerint – idézett egy másik adatot a miniszter.
A gazdasági hatások sem mellékesek, de emiatt nem aggódik a kormány. Lázár János szerint a jelenlegi 43-44 ezer elárusítóhellyel szemben az új rendszerben 10 ezer alá esik a dohányboltok száma – Matolcsyék 6-7 ezer dohánybolttal számolnak. A dohány-kiskereskedelem az új rendszerben döntő mértékben helyi, egyéni kisvállalkozásokhoz fog kerülni. – Újraosztjuk ezt a piacot, és megpróbálunk hátrányos helyzetűeket, munkanélkülieket és hazai családi vállalkozásokat lehetőséghez juttatni – fogalmazott az államtitkár. Az NGM számításai szerint 12-14 ezer új munkahelyet teremt a jogszabály, egyben jelzik, hogy a dohánypiaci átrendeződéstől nem keletkezik adóbevételi többlete a büdzsének.
Az még nem dőlt el, hogy a dohánytermékeken kívül mást lehet-e majd árulni a dohányboltokban, erről várhatóan júliusban születik döntés. – A totó-lottó árusításban és az újságárusításban „van fantázia” – mondta Lázár János.
A dohány jövedéki adójának rendszeres, évente akár többszöri emeléséről az államtitkár azt mondta a Népszabadságnak: „ez volt, van és mindig lesz”, s 5-7 éven belül a magyar árak elérik az európai átlagot.
Vagyis addig folyamatosan emelkedni fog az ár.
