Júliusban szedni kell az útdíjat
Miért kellett most – ismét – új cégbe szervezni a T-Systemset?
Az elmúlt években a Magyar Telekom számos felvásárlást hajtott végre azért, hogy a legjobb kompetenciával tudja kiszolgálni a hazai vállalkozások telekommunikációs, informatikai és rendszerintegrációs igényeit. Ez volt a kezdete annak a folyamatnak, amelyet most befejeztünk. Ennek során a KFKI Zrt. felvette a T-Systems Magyarország nevet idén áprilisban, ebbe olvadtak bele az IQSYS Zrt., a Dataplex Kft., az ISH Kft., s előttünk áll még a Daten-Kontor Kft. integrálása 2013-ban. Az egyesült szolgáltatásportfólióval és szakértői kompetenciákkal Magyarország egyetlen teljes körű infokommunikációs (ICT) szolgáltatója lettünk.
Egyetlen?
A telekommunikáció és az IT konvergenciája, valamint az a jelenség, hogy az informatikát szolgáltatás típusú konstrukcióban kívánják megvásárolni a vállalatok, szükségessé teszi olyan partnerek rendelkezésre állását, melyek megfelelő és széles körű kompetenciákkal, mindent egy kézből tudnak biztosítani a koncepcióalkotástól a megvalósításig. A végrehajtott változások célja, hogy megfeleljünk ennek az elvárásnak. Az év elején elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy javítsunk a hatékonyságunkon, és létrehozzuk az integrált működési modellt.
Ez a kifejezés spórolást és leépítést szokott jelenteni. Mintha ellentmondana egymásnak a külön cégbe szerveződés és a racionális működés...
Esetünkben nem erről van szó. A már említett cégek eddig külön, majd egymással együttműködve nyújtották a szakterületüknek megfelelő szolgáltatásokat ügyfeleik részére. Ez a gyakorlatban sokszor azzal járt, hogy öt különböző telephelyről, öt kollégánk foglalkozott ugyanazzal az ügyféllel. Belátható, hogy ez nem egy huszonegyedik századi céges ügyfélkezelés, így az integráció során ügyeltünk arra, hatékonyan használjuk ki az erőforrásainkat, azaz a szakembereink idejét. Arra törekedtünk, hogy egykapus kiszolgálásunkkal az ügyfelek is érezzék, hogy egyszerűbb, átláthatóbb módon tarthatják a kapcsolatot velünk.
Öt cég, öt cégkultúra, különböző szokások. A munkatársaik teljesítményére nem volt negatív hatással az a bizonytalanság, ami az ilyen átalakulások elkerülhetetlen velejárója?
Bevontuk a kulcsembereinket a döntéshozatali folyamatba, s a kollégáinkat folyamatosan tájékoztattuk, nyílt kommunikációt folytattunk. Minden átalakulásnak lehetnek egyéni vesztesei, de igyekeztem elkerülni, hogy bárki azt érezze: az űrből irányítják az életét. Hiszek abban, hogy ez a hozzáállás megfelelően motiválja a kollégákat. A bevételünk és ez eredményünk már meghaladja a tavalyit, ami azt bizonyítja, jó úton járunk.
Pedig a piac, amelyen tevékenykednek, szinte tetszhalott állapotban van. Minden IT-cég a megrendelések hiányáról panaszkodik.
A gazdasági válság hatására hiányoznak a kormányzat és a reálgazdaság megrendelései, aki rendel, az is mindent olcsón szeretne, mert a legtöbb vállalatvezető az IT-költségeket csökkenti elsősorban – noha az IT-beruházások gyorsan megtérülnek. Magyarországon ráadásul a legnagyobb megrendelőknek, a telekommunikációs és pénzügyi szektor cégeinek különadókkal és szűkülő piaccal kell szembenézniük. Mindenhol erősen meghúzták a nadrágszíjat, ezért előny jelenleg a hatékonyság és a széles termék- és megoldásportfólió.
Ha már az állami projekteket említi, mit szólnak ahhoz, hogy az utolsó pillanatokban írták ki a 42 milliárdos útdíjtendert, ami úgy tűnik, az egyetlen komoly projekt lesz idén?
Mi is vártunk a kiírásra, mivel indulunk a tenderen. A sikeres eljárás feltétele, hogy megvalósítható határidők legyenek, mert van egy céldátum, amit nem lehet módosítani: 2013 júliusában az elektronikus útdíjrendszernek el kell indulni. Az állami szervek is érdekeltek abban, hogy működjön, elvégre a költségvetésnek szüksége van a fuvarozóktól az utak használatáért beszedett díjra.
Mennyi idő alatt lehet kiépíteni a rendszert? Kivitelezhető még?
Mivel megjelent a kiírás, ezért üzleti és közbeszerzési szempontok szem előtt tartásával nem szeretném bővebben értelmezni annak tartalmát. Amennyiben a kiválasztás folyamata is reális időkeretben marad, akkor a rendszer megvalósítható.
És ha megcsúsznak a folyamatok?
Mi egy működő, műholdas követésen alapuló rendszer frissebb verziójával kívánunk indulni, amely már Németországban működik, és anyacégünk komoly kivitelezési és üzemeltetési tapasztalattal rendelkezik. A műholdas technológia előnye, hogy nem igényel földi telepítést, tehát gyorsan megvalósítható, és utólag is módosítható vagy testre szabható. A csúszással kapcsolatban egy sporthasonlattal élnék. Ha a maratoni futás olimpiai szintideje két és fél óra, késve is oda lehet állni a rajthoz, de mivel tudjuk, hogy emberek a maratont két órán belül nemigen futják, nem biztos, hogy célszerű sokat késni.
Egyetért azzal, hogy a közeli jövőben ez lesz az egyetlen komoly kormányzati IT-projekt?
Nagyon remélem, hogy nem, mert mintegy 2100 milliárd forint értékű uniós forrásra kellene még leszerződni 2013 végéig, a megvalósítás határideje pedig 2015. Ezen forrásokat nem szabad veszni hagyni, nagyon hiányzik ugyanis a piacon ez a megrendeléstömeg. Az ICT-piac cégeinek bevételei 20-25 százalékát ugyanis a világon mindenhol az állami projektek adják, s ha ez kiesik, az komoly nehézségeket okoz. Az utóbbi hónapokban láthatóan erősítő lépések történtek kormányzati szinten a források lehívásának felgyorsítására, amely elősegítheti a folyamatot.
Noha lehet, hogy inkább a kis- és középvállalkozások (kkv) lesznek a befutók?
A kkv-szektor támogatása fontos, de igénybe vevőként nehéz helyzetben vannak, hiszen sokszor még az önrészt sem képesek előteremteni. Ha a kkv-król mint megvalósítókról beszélünk, sokuk juthat lehetőséghez, de a projektek odaítélésénél fontos szempont a finanszírozási stabilitás és a megbízhatóság. Hozzáteszem, mintegy 1700 kisebb-nagyobb magyar beszállító céggel dolgozunk együtt a jelenlegi projektjeinken.
Bár terhelik komoly nézeteltérések a távközlési cégek és az állam viszonyát, mégis sikerült tető alá hozni az EDR-t, a készenléti szervek kommunikációs rendszerét üzemeltető Pro-M állami kivásárlását, csaknem húszmilliárd forintért. Jó üzletet kötöttek?
Az állam és mi is elégedettek lehetünk.
Hónapokkal korábban iparági emberek két forintot sem tettek volna a megállapodásra. Mi változott?
Közel kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat folyt a kormány képviselői és a Magyar Telekom, illetve a T-Systems vezetői között a Pro-M-ről, az állami fél kezdeményezésére. Az EDR kiépítését kivitelezéskor a Magyar Telekom finanszírozta meg egy, a Pro-M-nek nyújtott hitellel, tízéves kifutása alatt az állam a használatért fizetett. Az állam döntése volt, hogy ebből a szerződésből – egyébként respektálható stratégiai okokból – hamarabb kíván kiszállni. Nyilván van ilyen lehetőség, de az államnak és nekünk is el kellett fogadni mindazon kihívásokat, amelyek a másik fél előtt álltak az idő előtti lezárás esetén.
A rendszer-üzemeltetésben részt vesznek a továbbiakban?
Igen, mivel a rendszer szorosan épül a Magyar Telekom és a T-Systems infrastruktúrájának bizonyos elemeire, beszállítóként részt veszünk a rendszer üzemeltetésében a jövőben is.
Két hete döntött a bíróság arról, hogy nem lesz állami mobilszolgáltató. Minthogy önöknél van a kormányzati mobilflotta egy igen komoly része, megnyugodott?
Virtuális mobilszolgáltatók megjelenésére is számítunk, velük is versenyeznünk kell, nem ülhetünk a babérjainkon. Már a tender előtt azt vallottuk, hogy a mobilpiaci verseny igen erős és jól működik, amely előnyös helyzetet teremt az ügyfeleknek.
Névjegy
BUDAFOKI RÓBERT A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Pályáját 1991-ben a KFKI-nál (amely most több átalakulás után a T-Systems része lett) kezdte számítógépes rendszermérnökként, 1992-ben az Olivettihez igazolt. 1995-ben alapítóként csatlakozott a Cisco Systems Magyarország Kft.-hez, ahol 1997-től ügyvezető igazgató, 2006-tól pedig a kelet-közép-európai régióért felelős partnerkapcsolati és marketingigazgató volt. 2008-ban alapította és mostanáig vezette a szoftver- és cloud computing szolgáltatásokat kínáló Central Europe On-Demand Zrt. tevékenységét.
