A kockázati tőke természetében nem sok változást hozott az utóbbi évek válságos időszaka. – Most is elsősorban azok a lehetőségek érdeklik a befektetőket, melyek viszonylag rövid, három-ötéves időszak alatt képesek legalább három-négyszeres növekedést elérni, azok a cégek, melyek ki akarják nőni határaikat – fogalmazott Tánczos Péter, az Euroventures Zrt. igazgatósági és befektetési bizottságának elnöke. Ilyen lehetőségekre a konszolidációs időszakot jelentő 90-es években akadt néhány példa a most jellemzőhöz képest nagyobb méretben. Volt néhány olyan nagyvállalat, amely jó menedzsmenttel rendelkezett, jelentős fejlődési lehetőséget rejtett magában, s ezeket megtalálták ezek a pénzek. (Az ügyletek értéke – mai értéken – tízmillió eurónak megfelelő, vagy annál nagyobb volt.) Ma már ez kevésbé általános. A piacnak a Jeremie alapok új lendületet, de más irányt is szabtak. Amióta ezek az uniós források elérh tőek, azóta felpezsdült az ágazat. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek a pénzek nem nyújtanak lehetőséget olyan méretű üzletekre, mint amilyeneket, igaz csak néhányat, de a 90-es években kötöttek. Ezzel együtt az elvárások nem sokat változtak azon vállalkozásokkal szemben, amelyek ilyen tőkét kívánnának bevonni. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint az nem nagyon tud labdába rúgni, aki tevékenységét kizárólag a hazai piacon képzeli el, s csak erre koncentrál. Elengedhetetlen, hogy nemzetközi növekedés legyen a vállalkozás tervei között – hangsúlyozta Doszpod Endre, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatója.

Az is igaz ugyanakkor hogy a Jeremie alapok ugyan a nagy nemzetközi alapoknál kisebbek, ám kockázatosabb üzleteket is felvállalnak, s ez mindenképpen változás a korábbi időszakokhoz képest. Újdonság az is, hogy a Jeremie alapok feltűnésével egy addig ismeretlen terület, az úgynevezett startup, vagyis az induló társaságok finanszírozási lehetősége is megjelent – tette hozzá Szombati András, a Primus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. partnere.

A cégek érzékelték, hogy ilyen forrás megjelent a piacon és elkezdtek az új tőkebevonási lehetőség irányba gondolkodni – állítják egybehangzóan a szakemberek. Ennek az a magyarázata, hogy a korábbiaknál szélesebb lehetőség nyílt meg egy sokkal nagyobb körnek, emellett a hitelpiac beszűkülése is kedvezett a kockázati tőke, mint finanszírozási forma számára. Így egyre több cég jelentkezett, kívánta megmérettetni magát, ráadásul jobban el tudják adni magukat. Ez az, ami az igazi változást jelentette. Bár kedvezőek a változások, ám ez a forrásbevonási forma még mindig csak szűk körben ismert – jegyezte meg azért Erdei Sándor, a DBH Investment Zrt. igazgatóságának elnöke.

Kérdésünkre, hogy most milyen profilú cégek jelentik a legnagyobb potenciált, a válaszok nagyjából „egy irányba tartottak”.Mindenki azt keresi, hogy hol vannak a nagy növekedési lehetőségek. Így lényegében mindenki megemlítette az informatikai szektort: ezen belül is érdekesebbek a internetes megoldások, vagy például a nagy mennyiségű adatforgalom biztosítása platformfüggetlenül. Ám vonzó lehet az újdonságnak számító online fizetési megoldások biztosítása is. Mindezektől szinte elválaszthatatlan ma már a telekommunikáció, így ezek a cégek is kedveltek a kockázati tőkealapok körében – mondta Zsembery Levente, a Biggeorge’s NV-Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Ezek mellett gyakran feltűnnek még egészségügyi vállalatok, mint potenciális befektetési lehetőség, de ilyennek lehet mondani a biotechnológiai társaságokat is. Volt, hogy energetikai céget is említettek a szakemberek, ám hozzátették, azért ezeknek nagy a kockázata, de az ágazat mindenképpen attraktív lehetőségeket rejt.

A remények szerint hamarosan induló Jeremie II. alapokkal kapcsolatban is kifejtették a véleményüket. A Jeremie I. tapasztalatai mindenképpen segítséget jelentenek majd, de az komoly kihívás lesz, hogy egyszerre indulnak el és meghatározott idő alatt kell felhasználni a pénzeket az alapoknak, így közöttük verseny alakulhat ki. Ugyanakkor immár kifejezetten az induló cégek számára is nyitnak forrásokat a Jeremie II. belül. Ezekre alacsonyabb összeget, két alkalommal 150 ezer eurót lehet fordítani. Az lesz a kérdés – jegyezte meg Doszpod Endre –, hogy ezeket a viszonylag alacsony összegeket hatékonyan el lehet-e költeni.