Teherkönnyítés
A tételes adót hatmillió forint éves árbevételig vehetik igénybe az egyéni vállalkozók, magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaságok, míg a korlátolt felelősségű és a részvénytársaságok nem választhatják ezt a lehetőséget. Ahogyan még nyáron Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mondta: a tételes adó sokkal jobb, mint az eva, mert nemcsak a szellemi, hanem a fizikai tevékenységet végzők is választhatják. Ez annyiban változott időközben, hogy ennek az adónak nem lehet az alanya biztosítási ügynök, bróker és az sem, aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe és üzemeltet.
A tételes adó alkalmazása a bejelentést követő hónap első napjával kezdődik, vagyis más adófajtákkal szemben erről nem kell év végéig dönteni, viszont azonnal véget is ér, ha a cég túlszalad a hatmilliós bevételi korláton. Az utóbbi esetben a többlet 40 százalékát kell befizetnie a vállalkozásnak az adóhatóságnak. További könnyítés, hogy a számviteli törvény szerinti könyvelésre, beszámolókészítésre ezeket az adózókat nem kötelezik. Ez egyrészt számottevő adminisztrációs terhet vesz le a vállalkozások válláról, másrészt tehercsökkentést is jelent, hiszen az ezekkel járó költségektől is mentesül a cég.
A jogszabály szerint legalább egy kisadózót be kell jelenteni, aki után havi 50 ezer forintot kell befizetni. Az összeg tartalmazza a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, az osztalékadót, a szociális adót, a szakképzési hozzájárulást. A kisadózó ezzel valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Ugyanakkor a félállásban bejelentett tag, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, semmilyen ellátásra nem lesz jogosult. Ha azonban a cég kisadózónak nem minősülő személyt foglalkoztat, akkor már nem mentesül a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok megfizetése alól. Tehát azok tudják igazán kihasználni a tételes adó előnyeit, akiknek nincsenek alkalmazottaik.
Vannak esetek, amikor nem kell befizetni a tételes adót. Ilyen például, ha a kisadózó táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, vagy ha szünetelteti a tevékenységét. A tételes adó nem váltja ki a helyi iparűzési adót, ám ezt a terhet is tételesen kell megfizetni, összege legfeljebb évi ötvenezer forint telephelyenként.
A másik új közteher, a kisvállalati adó a nagyobb cégeknek szól. Kiváltja a szociális hozzájárulási és a társasági adót, valamint a szakképzési és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, mértéke 16 százalék. Bezárták viszont azt a kiskaput, hogy a cég a pénzügyi vagyonban bekövetkezett esetleges negatív változás miatt egyáltalán ne fizessen adót. Az adóelőleg alapja ugyanis nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege, s a vállalkozásnak a személyi jellegű kifizetések után a 16 százalékos adót minden esetben meg kell fizetnie. A kisvállalati adót az a cég választhatja, amely legfeljebb 25 főt foglalkoztat, s 500 millió forintnál alacsonyabb az éves árbevétele. Ebbe az összegbe a kapcsolt vállalkozásokat, azok árbevételeit is be kell számítani.
MATOLCSY CSOKRA
Ez nem csomag, hanem csokor –mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évre tervezett adóváltozásokról, amelyek szerinte 150-200 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások terheit. Ahogyan az Origo megírta, a 300 paragrafusból álló jogszabálytervezet szerint a családi gazdaságok illeték nélkül juthatnak majd termőföldhöz, a vállalkozók egy központi helyen, az államkincstár honlapján megtalálják az összes önkormányzat főbb helyiadó-szabályát. Az összes adót és járulékot egyetlen számlára kell befizetni, s jön az elektronikus számla. A tagi kölcsönnel trükközők és az építményadó megúszására játszó cégek előtt viszont bezárja a kiskaput a kormány.
