A fórumot idén júniusban alakította a Csányi Sándor, az OTP Bank első emberének élelmiszer-ipari érdekeltségeit összefogó Bonafarm-csoport és a Bunge Zrt., ám mint azt kérdésünkre Torba Tamás, a fórum szóvivője leszögezte: a két cég mögött gyakorlatilag az összes alapvető élelmiszerekkel foglalkozó társaság felsorakozott.

Buff Greebe, az étolajjal foglalkozó Bunge Duna-régiós igazgatója elmondta: saját felméréseik szerint az étolaj esetében már 30-40 százalék a feketepiac aránya, amit egyértelműen a rendkívül magas, 27 százalékos áfakulcsnak tudnak be. Éder Tamás, a Bonafarm közönségkapcsolati igazgatója, az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára szerint a magas áfaszint nyomán az utóbbi években a tej, a bor és a húsáruk esetében is nőtt a feketegazdaság súlya, amivel a költségvetés is jelentős összegektől esik el. A fórum által megrendelt és tegnap kivonatosan publikált Ernst & Young-tanulmány szerint a feketepiac miatt csak az alapvető élelmiszerek esetében legalább 128 milliárd forint nem folyik be az államkasszába. Ugyanakkor az adómentes konkurencia miatt a törvénytisztelő vállalkozások is lehetetlen helyzetbe kerültek, így immáron 22 ezer ember munkahelyét fenyegeti a feketegazdaság elharapózása.

Vékási Tamás, az Ernst & Young partnere azt mondja, hogy tízszázalékos áfaszintnél már nem éri meg a csalásra berendezkedett hálózatokat fenntartani. Ugyanakkor tény, hogy ilyen alacsony szintnél 46 milliárd forint hiányozna a büdzséből, ezért javasolja tanulmányában az Ernst & Young, hogy a legalsó, jelenleg ötszázalékos áfakulcsot, amely alá a gyógyszerek, újságok, könyvek tartoznak, fel kellene emelni erre a tízszázalékos szintre, s így összességében szinten maradnának az államháztartás bevételei. Vékási megjegyzi: a számításaik konzervatívak voltak, így lehet, hogy a költségvetési cél akár kilencszázalékos áfaszintnél is teljesül. A fórum résztvevői szerint ez a megoldás az élelmiszeriparnak – amely nyár elején még az ötszázalékos áfa mellett kardoskodott – és a kormánynak is megfelelő lehet, különösen, hogy egy ilyen mértékű áfakulcscsökkentés némileg hűtené a várhatóan ősszel felerősödő élelmiszerár-robbanást is. Igaz, ez a hatás nem számszerűsíthető, ahogy Vékási fogalmazott: a fogyasztói ár kialakítása olyan sokrétű folyamat, hogy pusztán az áfakulcs megváltozásából nem lehet megjósolni, mekkora lehet később az árváltozás. Ám az biztos, hogy egy ilyen mértékű adócsökkenést „a fogyasztók is megéreznek”.

A fórum résztvevői tegnap juttatták el javaslatukat a kormánynak, amely nyáron már foglalkozott a kérdéssel: akkor a baromfi-, a sertés- és a tejes terméktanácsok fordultak a kabinethez azért, hogy mérsékeljék az alapvető élelmiszerek áfakulcsát 27-ről öt százalékra. A kormány akkor arra hivatkozva napolta el a döntést, hogy ahhoz hatástanulmányokra van szüksége, ám arról nem tudni, hogy bármilyen határidőt kitűzött volna ezzel kapcsolatban. Az élelmiszeripar szereplői – így a fórum képviselői is – most arra számítanak, hogy október végére eldől, a kabinet hozzányúl-e az alapélelmiszerek áfájához.

10%

AZ ALAPVETŐ ÉLELMISZEREK áfakulcsát a jelenlegi 27-ről tíz százalékra kellene csökkenteni a fórum tagjai szerint, melyek egyúttal felemelnék az alsó, ötszázalékos kulcsot is.

Érlelő a Herz pesti üzemében