Malév: 121 milliárd veszteség
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. számai alapján nemrég közölte, s tette fel az Országgyűlés honlapjára az állami vállalati portfólió eredményeit, amelyben a Malévnél 121 milliárd forintos veszteség szerepel. Ez meghökkentő adat, hiszen a nemzeti légitársaság a korábbi években 24-25 milliárdos veszteséget termelt az éves jelentések szerint. De mellbevágó azért is, mert a cég árbevétele az utóbbi években 90–100 milliárd forint között volt, tehát felmerül a kérdés: hogyan költhetett a cég ehhez képest 210 milliárdot 2011-ben?
Sokan a számokat nézve azt a következtetést vonták le, hogy a február 3-án becsődölt Malév az idei költségvetést már nem fogja terhelni, tehát a csőd tulajdonképpen pénzügyi mozgásteret ad a kormánynak – de kérdés, hogy alapos-e ez a következtetés? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána a légitársaság ügyeit jól ismerő forrásainknál, akik azonban nevük elhallgatását kérték.
A Malév 2011-es mérlegét csak nemrég hagyta jóvá a cég közgyűlése, s a számok azért is kelthettek meglepetést, mert egyelőre nem szerepelnek a cégbíróság irataiban sem, lévén most, jelentősen a határidő után nyújtják be azokat. E kisebb szabálytalanságnak azonban már aligha van szerepe. Mint megtudtuk, a cég üzemi eredménye mínusz 110 milliárd forint körül alakult tavaly, míg a pénzügyi műveleteken elkönyvelt mínusz további csaknem 12 milliárd forint. A „tényleges” üzemi veszteség azonban 19 milliárd forint – vagyis csak a repülési tevékenységből ekkora mínuszt hozott össze a cég, amely másfél milliárddal egyébként kedvezőbb, mint a 2010-es 20,5 milliárdos üzemi mínusz.
Nagyobb volt a „tényleges” pénzügyi veszteség, így, ha nem lett volna a leállás, akkor mintegy 25-26 milliárdos mérleg szerinti veszteségről adott volna számot a légitársaság. Mi okozza azonban a „tényleges” és a céges beszámolókban található eredmények közötti óriási eltérést? A légitársaság csődjével számos leírandó tételt rá lehetett írni a 2011-es évre. Ilyen volt például annak a mintegy százmilliárd forint állami támogatásnak egy része, amelyet idén januárban szabálytalannak minősített az Európai Bizottság, ezért elrendelte annak visszafizetését.
Az már ugye akkor is nyilvánvaló volt, hogy a légitársaságnak esélye sincs ennek az összegnek a visszafizetésére, de a könyvekben még akkor is el kell számolni, ha a költségvetés számait nem befolyásolja, és pénzmozgást sem igényel. Önmagában ennek a lekönyvelése máris magyarázatot ad a mérleg szerinti veszteség nagyságára, de a 2011-es számokban még jó néhány büntetés és árfolyamveszteségek elszámolása is megtörtént.
A számokból kiderül, hogy a Malév tavaly négymilliárddal növelte az árbevételét, megközelítve a százmilliárd forintot (a rekord a kétezres évek elején 121 milliárd volt), de a magas üzemanyagárak miatt kerozinra kilencmilliárddal költöttek többet 2010-hez képest. Vagyis a légitársaság jövedelemtermelő képessége (ez esetben inkább veszteségtermelésről beszélhetünk) nem változott 2011-ben. Ha valaki azt gondolná, hogy ezzel a hatalmas veszteséggel a költségvetés számait már nem rontja tovább a Malév, téved.
A 2012-es évről szóló mérleg, amely már a felszámolási eljárás mérlegét is jelenti majd, hasonlóan csúnya lesz. A felszámolás során ugyanis várhatóan 3-4 milliárd forint bevételt lehet realizálni, tudtuk meg, de a Boeing gépeket lízingelő amerikai ILFC-nek 30 milliárd forinttal, a korábbi tulajdonos Vnyesekonom-banknak pedig csaknem ennyit kitévő 120 millió euróval tartozik a vállalat. A cég felszámolója korábban lapunknak 160-170 milliárd forintra becsülte az összes hitelezői igényt. Noha a felszámolás során ezeket már aligha kell kifizetni, a könyvekben nem mutatnak majd jól a számok.
