A Költségvetési Tanács elnöke nem lepődött meg a recesszión
Szakértők az év elején jelezték, hogy tarthatatlannak tűnik a kormány idei GDP-növekedési várakozása, az adat várhatóan a negatív tartományban lesz. A kormány jelenleg 0,1 százalékos bővülésre lát esélyt az előző évhez képest, miközben az első fél évben mintegy 1 százalékkal maradt el a teljesítmény a tavalyi első hat hónaphoz képest. A második fél évben pedig nem tud annyit javulni a helyzet, hogy kimutatható növekedést tudjon produkálni a gazdaság. A Költségvetési Tanács elnökének megítélése szerint azonban a múlt héten nyilvánosságra került adatok nem rontanak a kilátásokon ahhoz képest, amire ő személy szerint számít.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a költségvetéshez nem kell hozzányúlni, mert a tanács által vázolt növekedési pálya – amelyet a nyár folyamán közlemények, határozatok formájában közzétettek – eltér a kormányétól. Talán ebben van a legnagyobb véleménykülönbség köztük. Annak érdekében, hogy a folyamatokat a lehető legakkurátusabban tudja megítélni a Költségvetési Tanács – s mert a legutóbbi elemzésük elkészülte óta új, a büdzsét érintő intézkedések kerültek a parlamenti képviselők elé, mint a tranzakciós illeték – további információkat, háttérszámításokat kértek a büdzsét felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
A megállapodás szerint a szaktárca augusztus közepéig adja át a kért dokumentumokat a tanácsnak, s bár a nemzeti hírügynökség minapi tájékoztatása szerint ez augusztus 20-án megtörtént, lapunk úgy tudja, majd csak e hét csütörtökön jut el a tanácshoz az anyag. Ami egyébként elkészült, akár már tegnap reggel továbbíthatták volna a tanács e-mail címére, ám az a megállapodás született a tanács elnöke és a szakminisztérium között, hogy az információk elküldését egy vezetői értekezlet előzze meg, ahol Kovács Árpád részvételével tisztázni lehet, hogy valóban a tanács által kért dokumentumokat kapja meg a háromtagú testület (melyben tag még Domokos László, az Állami Számvevőszék, illetve Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke). Arról tehát nincs szó, hogy a tanács már kifogásolná az háttérszámításokat, adatokat.
Miután a tanács megkapja a háttérszámításokat, azok az MNB és az ÁSZ szakértőihez kerülnek. – Szeptember elejére, a parlamenti munka kezdetére elkészítjük a véleményünket a költségvetésről – mondta a Népszabadságnak Kovács Árpád. A parlament honlapja szerint az őszi rendes ülés elméletileg szeptember elsején indulna, de az elmúlt években a hónap közepén startolt a törvénygyár. Idén szeptember 10., vagy 17-e jöhet szóba, ám az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mihamarabb el szeretné fogadtatni a 2013-as költségvetést, az előbbi dátum esélyeit növeli.
Az egyik vitatott pont a tranzakciós illeték. Ebből a kormány 239,2 milliárd forintot vár, szemben a korábban előirányzatként megjelölt 283 milliárddal. Azonban a visszavágott bevételi terv teljesülése is bizonytalan, mivel a közterhet a jegybankra is kiterjesztenék, ám ezt nem nézi jó szemmel az Európai Központi Bank, s végső soron kötelezettségszegési eljárásba is torkollhat az ügy, ha a kormány nem változtat elképzelésein. Augusztus elején felröppent, hogy a jövő évi költségvetés nyári „felülvizsgálata” után a kormány már nem számol illetékbevétellel az MNB-től. Megkérdeztük Kovács Árpádot, tud-e valamit erről, de ő azt mondta, hogy még nem volt alkalma belenézni az NGM dokumentumaiba. Annyit fűzött még hozzá, hogy a jegybanki illeték lényegében időnyerésre jó, mert a jövő évi bevétel egyben pótolandó veszteségként jelentkezik, amit 2014-ben a központi költségvetésnek kell finanszíroznia, de igazi megoldást nem kínál.
Megszűnt az Ecostat
Augusztus 15-ével megszűnt az Ecostat Kormányzati Hatásvizsgálati Központ, az önállóságát vesztett szervezet beolvadt a Wekerle Sándor Alapkezelőbe –jelent meg a Hivatalos Értesítőben, a Magyar Közlöny mellékletében múlt héten. A döntést azzal indokolta Navracsics Tibor, mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, hogy a szaktárca a minisztériumi háttérintézmények alapvető feladatait áttekintve szükségesnek tartja olyan ágazatközi intézmény kialakítását, amely egyaránt alkalmas koordinációs és hatósági, kutatási, forráselosztási, valamint a fenntartói irányítási feladatainak ellátására. A Wekerle Sándor Alapkezelő más szervezetet – például a közigazgatási tárca igazságügyi szolgálatát, valamint a vagyonkezelő központját – is magába olvasztotta a hónap közepén, ezt követően pedig Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalként működik tovább. Az alapkezelő egyebek mellett pályázat- és támogatáskezeléssel, illetve a kormányzással és közigazgatással kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik.
Az átalakításról július végén számolt be a szaktárca.
