A KSH tegnap publikált előzetes, gyorsbecslése szerint az idei második negyedévben a nemzeti össztermék (GDP) a kiigazítatlan adatok alapján 1,2 százalékkal, míg szezonálisan és naptárhatással korrigálva egy százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Az előbbi adat azt mutatja, hogy az előállított termékek és értékesített szolgáltatások értéke hogyan alakult, míg az utóbbi a változásból kiszűri az olyan, a termelést befolyásoló hatásokat, mint például a munkanapok száma, s így pontosabb képet ad a termelékenység alakulásáról.)

A GDP már az idei első három hónapban is zsugorodott, a két egymást követő csökkenő periódus pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság hivatalosan is visszasüllyedt a recesszióba, amire 2009, a négy éve tartó pénzügyi, gazdasági és adósságválság eddigi mélypontja óta nem volt példa.

Az adatok nem számítanak meglepőnek, hiszen a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben – kommentálta az adatokat a nemzetgazdasági tárca. A gazdaság gyenge teljesítménye nem érte váratlanul az elemzőket sem, akik körülbelül ekkora visszaesésre számítottak.

– A 1,2 százalékos csökkenés arra vezethető vissza, hogy – amint arra a KSH is felhívja a figyelmet – a nemzetgazdasági ágazatok mintegy fele csak stagnált, a belső kereslet pedig immár olyan mértékben esett vissza, amit az export növekedése képtelen ellensúlyozni – mondta a Népszabadságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A belső fogyasztás zsugorodására kitérve megjegyezte: annak mértéke azt okozza, hogy a belföldi piacon lényegében mindenki számára recessziós jelek tapasztalhatóak.

Miután gyorsbecslésről van szó, a részletes adatok nem ismertek, ám a korábban nyilvánosságra hozott egyéb számokból azért az összetétel markáns elemeire lehet következtetni. Így szinte biztos, hogy az építőipar drasztikusan visszaesett, alighanem az aszály következtében a mezőgazdaság is hasonlóan gyenge teljesítményt nyújt, s a csökkenő reálkeresetek miatt a szolgáltatóipar is „összehúzódott”. A gazdaságot így továbbra is az export tartja mozgásban, annak ellenére, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott – tette hozzá kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Ez utóbbi az igazán elkeserítő: a nemzetközi folyamatok alapján a következő időszakban nem várható fordulat, rövid távon nincs sok remény az érdemi javulásra. Így a következő negyedévi adat is még vélhetően visszaesést mutat majd éves szinten, de még az előző negyedévhez viszonyítva is. Ez teljes mértékben egybe vág a Kopint-Tárki minap ismertetett, második negyedéves feldolgozóipari konjunktúratesztjének megállapításaival. Ebben a legtöbb mutató történelmi mélypontra süllyedt: a legrosszabb indikátor, a szektor vállalatainak jelenlegi helyzetét mérő index például mind össze 26 ponton áll, ami kétségbeejtő messzeségben van még a stagnálást jelző 50 pont is.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója lapunknak kifejtette, ezek alapján az év hátralévő részére sem lehet szebb eredményekkel kalkulálni. Kiemelte, a beruházások szintje is drámaian alacsony: lecsökkentek az állami projektek is, a cégek képtelenek fejleszteni, mindössze néhány nagy beruházásról lehet beszélni, ám ez nem tudja ellensúlyozni a gazdaság egészében tapasztalható nihilizmust. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa hozzátette: a konjunktúrateszt alapján biztosan látszik a rossz helyzet. Ami azonban igazán kedvezőtlen, hogy nem látszik a bizalom. Kezd kilátástalanná válni a vállalatok helyzete, egyáltalán nem bíznak a jövőben. Márpedig, ha a bizalmi index nem emelkedik, akkor az azt is jelezheti, hogy már nem csak a következő kettő, de a jövő év első negyedévében is negatív GDP-adattól kell tartani.

Ennél kicsit derűlátóbb a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely a következő negyedévekben lassú javulásra számít, ami nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben beindul a termelés a GM motorgyártó üzemében is. A jövő évre ugyanakkor továbbra is legfeljebb másfél százalékos növekedéssel kalkulál, részben bázishatások, részben az Audi új üzemének beindulása miatt – közleménye szerint a nemzetgazdasági tárca is ebben reménykedik. Ez ugyanakkor azt jelentené, hogy a gazdaság ebben az időszakban csupán az autóiparra számíthat, ami roppant egészségtelen felállás lenne.

Rossz folyamatot jelez az ugyancsak tegnap ismertetett júliusi inflációs adat, amely szerint múlt hónapban a fogyasztói árak átlag 5,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. (Az elemzői konszenzus 5,5 százalék volt.) A pénzromlás gyorsuló ütemének egyik markáns oka az élelmiszerárak emelkedése, de az alkohol- és a dohánytermékek jövedékiadóemelése is hozzájárult az infláció felpörgetéséhez – magyarázta Kondrát Zsolt, aki az év végére 5,6 százalékos áremelkedési ütemre számít. A több helyen, így a kormány részéről is említett magyarázatokhoz, mely szerint a rossz adat mögött az adóemelések állnak, melyek idővel kifutnak, az MKB vezető elemzője annyit fűzött hozzá: szinte biztos, hogy lesznek újabb adóemelések, a költségvetési lyukak befoltozásához ugyanis szükség lesz a bevételek növelésére. Emellett az IMF-tárgyalásokon is előkerülhetnek olyan elvárások, melyek miatt tovább kell növelni az adóterhelést.