A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatóján még csak lehetőségként beszéltek arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) akár már kedden állást foglalhat a parlament által július közepén elfogadott tranzakciósilleték-törvényről, aztán késő délutánra meg is érkezett az EKB véleménye. Ebből kristálytisztán kiderül, hogy nem tanácsolják az illeték kivetését a magyar központi bankra. Ez a diplomatikus megfogalmazás az EKB gyakorlatában kemény hangvételűnek számító vélemény, világos üzenet a magyar kormány számára, hogy módosítania kell a tegnap este kihirdetett törvényt. Az EKB állásfoglalása nem bír kötőerővel a kormányra nézve, de jobban teszi, ha megfogadja az abban foglaltakat.

A frankfurti székhelyű intézmény ugyan ennél tovább nem görgeti az ügyet, viszont állásfoglalása alapján az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, ha minden marad a régiben. A kifogások közt elsőként azt említik, hogy a kormány nem konzultált előzetesen az EKB-val, s annak állásfoglalását meg sem várva fogadta el a törvényjavaslatot a parlament. Ennél is súlyosabb kritika, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét.

Az EKB felhívja továbbá a kormány figyelmét arra, hogy az unióban jelenleg is folyik egy előkészítő munka a harmonizált pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére. A levélből az olvasható ki, hogy a kormány tervei szerinti illeték torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban, míg a monetáris politikai eszközök alkalmazása terén korlátozza a jegybankot. A határozott állásfoglalás következménye az lehet, hogy 100 milliárd forint eltűnik a jövő évi költségvetésből: a kormány ekkora bevételt tervezett a jegybanki befizetésből. Ezzel tovább nőtt a 2013-as hiánycél teljesítéséhez kapcsolódó kockázat.