A kétségbeesés egyre nagyobb az ibériai országban: hiába írták alá múlt pénteken a megállapodást a 100 milliárd eurós bankmentőcsomagról, a pénzpiacokat ez nem nyugtatta meg. Spanyolországban rekordmagasságba emelkedett tegnap a tízéves állampapírok hozama (7,5 százalék), és ismét arról beszélnek, hogy nemcsak a bankokat, hanem magát a spanyol gazdaságot is menteni kell. (Ilyen hozamok mellett a görögök és a portugálok is mentőcsomagot kaptak.)

Köztisztviselők tüntetnek a megszorítások ellen Madridban

A tőzsde mélyrepülése után a tőzsdefelügyelet úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megtiltja a shortolást (spekulatív pénzmozgást), és néhány perccel később Olaszország is csatlakozott hozzájuk. Gyakorlatilag bármilyen új adat, amely nyilvánosságra kerül, csak rontja a spanyol gazdaság megítélését: az éves visszaesés a GDP 0,5 százaléka, és immár két tartomány (Valencia és Murcia) került csődhelyzetbe. Ha Madrid és a központi költségvetés nem segít rajtuk, nem tudják fizetni az állami alkalmazottak bérét. Az elemzők szerint nem tudni, ki lesz a következő, mert a 17 tartományból legalább hat küzd súlyos adósságproblémákkal.

– A spanyol kormány mindent megtett, amit kértek tőle. De a piacoknak ez sem elég: az ország sorsa most már Németországtól és az Európai Központi Banktól függ – nyilatkozta lapunknak Gayle Allard, a madridi IE Business School közgazdasági szakértője. Allard szerint egyébként a német követelések többsége hibás: egy recesszióban levő országot további megszorításokra és adóemelésre kényszeríteni értelmetlen, mert ez csak elmélyíti a válságot. A megoldás az lenne, ha az Európai Központi Bank hajlandó lenne részt venni az állampapírok felvásárlásában, ám ezt Németország továbbra is elutasítja.

– A németek olyan játékot játszanak, mint aki a vonat előtt ugrál, de az utolsó pillanatban leugrik a sínekről. Emlékszem, húsz évvel ezelőtt, amikor az előző válság elérte Európát, a spanyolok többször kénytelenek voltak leértékelni a pesetát. A németek egészen addig nem aggódtak, amíg a franciákat el nem érte a válság: akkor aztán komolyan vették a dolgot. Most sincs kizárva, hogy idáig fajul a helyzet – mondja Gayle Allard.

Az El Confidencial szerint három forgatókönyvet lát maga előtt a Rajoy-kormány: az első szerint végül pénzügyi mentőcsomagot kap Európától, ám ez kevéssé valószínű, tekintve hogy legalább 500 milliárd euróra lenne szükség a gazdaság konszolidálásához. A második lehetőség az adósságvisszafizetés felfüggesztése lenne, amivel viszont nehéz helyzetbe hoznák az északi államokat is (és saját bizalmi indexüket is kockára tennék). A harmadik a kilépés az eurózónából és egyfajta déli unió megalapítása: itt számítanának a franciákra is. A lapunknak nyilatkozó gazdasági szakértő azonban ezt képtelenségnek tartja: – Ha Spanyolország kilép az eurózónából, ez olyan hatással járna, amihez képest a Lehman Brothers csődje könnyed nyári pikniknek tűnik. Megingatná a teljes eurózónát és aztán a nemzetközi pénzpiacot is. Ez a zóna a világ egyik legnagyobb adósa. Mindezt nem szabad megengedni, amit talán a németek is értenek.

A kiszivárogtatások hátterében nyomásgyakorlás is állhat. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök augusztus 2-ára Madridba hívta Mario Monti olasz kormányfőt, és az egy hónappal ezelőtti EU-csúcs óta szinte napi rendszerességgel beszél telefonon Francois Hollande francia államfővel is.