A több éve tervezett lépésre Magyarország legnagyobb, 5 ezermilliárd forint árbevételű társasága azért szánta el magát, mert tevékenysége egyre inkább nemzetközi. Ha másból nem, ez abból mindenképp kiviláglik, hogy nyereségének több mint a fele már a külföldi leányvállalatoktól származik. A szlovák és a horvát nemzeti energiatársaságon kívül finomítással vagy kúthálózatokkal jelen vannak többek között Észak-Olaszországban, Ausztriában, Romániában, Szlovéniában és nemrég derült fény egy nagy csehországi kútláncügyletre is. A társaság vezetése által legfontosabb tevékenységnek nevezett olaj- és gázkitermelés többek között Pakisztánban, Kazahsztánban, Irak kurdisztáni régiójában, Oroszországban, illetve a horvát INA-n keresztül Szíriában zajlik. A szervezet ugyanakkor az elmúlt évek során nem alkalmazkodott ehhez a bővüléshez. Még a legaprólékosabb döntések is a mostani Mol-központban születnek, jellemzően olyan magyar menedzserek részéről, akik egyszerre felelősek a honi és a nemzetközi folyamatok irányításáért. Az új felállásban egy nemzetközi csúcsszervezet jönne létre Budapesten. Ide várják a feltörekvő helyi vezetőket, akik néhány éves magyarországi tartózkodást követően, „a Mol-szellemmel átitatva” ismét saját hazájukból irányíthatnák a helyi működést. Az összetartozásérzés fokozása végett a középvezetőket általánosságban is arra ösztönöznék, hogy csoporton belül pár évente váltsanak, és minél több poszton próbálják ki magukat.

Molnár József vezérigazgató, Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes és Hernádi Zsolt, az igazgatóság elnöke a társaság közgyűlésén – Csúcsszervezetben gondolkodnak

Az új felállásban a kitermelési, finomítás-kereskedelmi és kiszolgálóegységekre tagolt csoportszervezet vezetői – akik közé reményeik szerint nemzetközi sztármenedzsereket is leigazolhatnak – mostantól inkább stratégiai és ellenőrzési feladatokat látnának el. A megerősített döntési központokat négy zászlóshajó-vállalat testesítené meg. Ez a horvát INA, az olasz IES, a magyarországi Mol és a szlovák Slovnaft. A mindennapi irányítás terén a Slovnaft például észak, az INA dél felé kap az eddigieknél jóval szabadabb kezet. A Molnál marad a román, a szerb és a szlovén üzletmenet felügyelete.

Az alapötlet állítólag Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatótól származik. Az átalakítás költségeit minimálisra tervezik – külső tanácsadókat nem kívánnak bevonni –, és konkrét megtakarítási célok sem ismertek. Noha lapunk a tervről a menedzserek távozása kapcsán értesült, a cégnél cáfolták, hogy ez burkolt elbocsátás lenne. Egyetlen kikötés, hogy az átalakítás nyomán a létszám nem növekedhet. Az új irányítási rendszer október elejétől lépne életbe.