A kedvezményezettek köre széles: a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek. Bevezetnek egy evához hasonló tételes adót, s növelik az áfa alanyi mentességének felső határát. Az indoklás szerint a kormány célja, hogy: „rendkívül erőteljes, célzott kedvezményekkel csökkentse a munkáltatók terheit a szociális hozzájárulási adóban és a szakképzési hozzájárulásban annak érdekében, hogy bővüljön a foglalkoztatás”. A szándékkal mindenki egyetért, a kérdés inkább az, miből pótolja majd a kormány a költségvetés bevételkiesését.

A szakképzettséget nem igénylő fizikai munkát végzőket foglalkoztatók is kaphatnak támogatást

A javaslat szerint a szakképzettséget nem igénylők, a 25 év alattiak, az 55 év felettiek esetében a munkáltató legfeljebb bruttó százezer forintos munkabérig 14,5 százalékos kedvezményt kap a szociális adóból. Azok, akik tartósan munkanélkülieket vesznek fel, az első két évben teljes, a harmadikban pedig 14,5 százalékos kedvezményben részesülnek. A javaslat a tartósan munkanélküliek alatt nem az egy évnél régebben munka nélkül lévőket érti, hanem azokat, akik az elmúlt kilenc hónapban legalább hat hónapig állás nélkül voltak, és erről igazolásuk is van a munkaügyi központtól. Hasonló kedvezmény jár azoknak, akik gyesről, gyedről, gyetről visszatérőknek adnak állást. Azok a kismamák élhetnek a lehetőséggel, akik az anyasági ellátás megszűnését követő kilenc hónapon belül munkába állnak. A részmunkaidős foglalkoztatottak esetében a kedvezmény arányosan csökken.

Az érdek-képviseleti szervezetek évek óta mondják, hogy csak egy nagyobb arányú járulékcsökkentés hozhat érdemi eredményt a munkaerőpiacon. Ahogyan Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára lapunknak korábban mondta, néhány százalékos csökkentés egyáltalán nem mozgatja meg a munkaadókat. Hasonlóan látja Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke. Mint mondta: régóta egyértelmű, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportokra koncentráló, nagyarányú és célzott járulékcsökkentésre van szükség a foglalkoztatás bővülése és a munkanélküliség csökkentése érdekében. Optimizmusuk egyelőre óvatos: nem látják, hogy a kormány miből kívánja pótolni a kieső bevételeket.

Rolek Ferenc szerint mindenképp egyeztetni kell a részletekről a kormányzati oldallal. Az 55 év felettiek esetében például támogatják a korlátlan idejű járulékcsökkentést, hiszen a nyugdíj előtti években a munkahely megtartása a fő cél. A fiatalabb korosztálynál a kedvezményt maximum 2-3 éves időkorláttal kellene bevezetni, mert nekik főleg az első munkahely megszerzése okoz nehézséget, és nem az, hogy ezt követően foglalkoztassák őket. A tartósan munkanélkülieket tekintve egyetértenek a javaslattal, a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók esetében azonban az MGYOSZ szerint az új munkahelyek létrehozása érdekében kellene teljes járulékfizetési kedvezményt adni.

A gyesről és gyedről visszatérő kisgyermekes munkavállalók után az első két évben nem kell járulékot fizetnie a munkaadónak a kormány javaslata szerint. Ez a döntés a vállalkozások terheit jelentősen csökkenti, ugyanakkor a törvényi kötelezettség miatt ez jelentős foglalkozásbővítést várhatóan nem eredményez – vélekedik az MGYOSZ.

A törvényjavaslat nemcsak a foglalkoztatás közvetlen terhein könnyítene, de a kis- és középvállalkozások más jellegű engedményeket is kapnának, hiszen ezek a cégek a legnagyobb foglalkoztatók Magyarországon. Az egyik javaslat lehetővé teszi a pénzforgalmi elszámolást az évi 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások esetében. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak csak akkor kell befizetniük az áfát, ha azt számukra már kifizették. Ugyancsak pozitív változás, hogy a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt keletkezett veszteséget nem kell majd beszámítani. Ahogyan a törvényjavaslat fogalmaz, „a gyakorlatban számos esetben előfordul (például árfolyamváltozások miatt), hogy a társaság saját tőkéjének mértéke külön további intézkedés nélkül is helyreáll rövid időn belül, a folyamatos működés során.”

Ötről hatmillió forintra nő az áfa alanyi adómentesség felső határa. Ugyanilyen felső korláttal bevezetnek egy tételes kisadót, amely Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint olyan, mint az eva, csak sokkal jobb, mert nemcsak szellemi, hanem fizikai munkákat is érint. A lényege, hogy havi 50 ezer forint átalány kiváltja a társasági adót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, valamint a szociális hozzájárulási adót, ugyanakkor áfát továbbra is fizetni kell. A törvényjavaslat eltörölné a házipénztárakban tartott pénzösszeg felső korlátját is.

Az MGYOSZ hasznos változásnak tartja a kisvállalkozásokat érintő adminisztrációs tehercsökkentést, illetve adóegyszerűsítést, ám ennek pontos értékelésére a részletes szabályok ismeretében lesz majd lehetőség – írják. Szerintük az, hogy a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor nem kellene beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget, előnyös lehet a külpiacokon tevékenykedő vállalatok számára. Ugyanakkor kérdéses, hogy így menynyire lehet majd pontos képet kapni az adott cég tőkehelyzetéről.

Balogh Ádám, az NGM államtitkára egy hétfői eseményen azt mondta, a csomag benyújtását követően megkezdődik a program részleteinek egyeztetése az érdekképviseletekkel, s az egyeztetések után ősszel, feltehetőleg szeptemberben fogadhatja el a módosított törvényeket a parlament.

Miből lesz a 300 milliárd?

A korábbi bejelentések szerint a 300 milliárd forintos tehercsökkentést jelentő, a munka világát érintő csomag miatt nem nő a költségvetés hiánya. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint 100-100 milliárd származik abból, hogy a jegybank és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik a tranzakciós illetéket. A maradék 100 milliárdot pedig a jelenleg 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból vennék kölcsön. Ugyanakkor Matolcsy György 150 milliárd forint kamatkiadási megtakarításra számít abból, hogy megkezdődnek az IMF/EU-tárgyalások. Vagyis csupa olyan bevételre alapoznak, amelyekről per pillanat nem lehet tudni, hogy befolynak-e, illetve mennyi pénzről lesz szó valójában. A Kopint-Tárki vezérigazgatója legutóbbi prognózisuk bemutatóján azt mondta: szerinte el kell halasztani a szuperbruttó jövőre tervezett kivezetését ahhoz, hogy a kormány 300 milliárdos munkahelyvédelmi tervének legalább részben legyen fedezete.

Palócz Éva szerint a legalább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása 107 milliárdos költségvetési bevételt jelent. Hozzátette: az MNB és az államkincstár megadóztatása értelmezhetetlen, és nem vezet jóra a tartalékok felhasználása sem.