A frankfurti székhelyű pénzintézet döntésével az európai hitelválság miatt az eurózónára, illetve a világ pénzpiacaira nehezedő nyomáson próbál enyhíteni. Az EKB elnöke, Mario Draghi a növekedési kilátások romlásával indokolta a lépést. Ugyanakkor elemzők arra is emlékeztetnek, hogy Mario Draghi korábban több szkeptikus kijelentést is tett arról, hogy a kamatvágás nem lesz olyan eredményes, mint azt sokan várják. Az EKB ugyan-

akkor az egynapos betéti kamatait is 0,25 százalékról nullára csökkentette, amiről viszont sokan úgy vélik, hogy fellendítheti az eurózónában jelenleg pangó banki hitelezést, mivel így a régió bankjai már nem abban lesznek érdekeltek, hogy a pénzeszközeiket az EKB számláin parkoltassák.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint az EKB kamatcsökkentése ideges reakciónak számít. Úgy tűnik számára, az elsietett döntéssel a központi bank vezetése azt igazolta, hogy nem látja az európai gazdasági recesszióból való gyors kilábalás jeleit, és az adósságválság végéhez sem kerültünk közelebb. A kamatcsökkentés hatásaival kapcsolatban az elemző szkeptikus, attól szerinte nem fog felpörögni a hitelezés a jelenlegi bizonytalan helyzetben, hogy még egy lépéssel közelebb került a nullához az alapkamat.

Az EKB-döntéssel egy időben a világ számos jegybankja is a tettek mezejére lépett. A Bank of England bejelentette, hogy 50 millióval több, összesen mintegy 375 millió fontot fog az ottani bankrendszer likviditási problémáinak enyhítésére fordítani. Emellett a kínai jegybank is 25 száza lékpontos kamatvágást jelentett be csütörtökön. A piac reakciója egyelőre negatív, így az EKB-kamatdöntés bejelentése után gyengült az euró.