A carinfo adatai szerint idén 27 800 új személyautó és 5400 új kishaszonjármű kapott rendszámot, ami előbbiek estében húszszázalékos, utóbbiaknál 12 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Az első fél év forgalomba helyezési adatai ugyan jelentős növekedést mutatnak, de ez a többlet sajnos nem a belső fogyasztás fejlődéséből, hanem reexporttevékenységből, tehát a külföldre történő értékesítésből származik.

Itthon az európai átlagnál olcsóbb autókat felrendszámozzák, majd egy nap után kivonják a forgalomból, és reexportálják a német és más nyugat-európai piacra. Ez rövid távon jó néhány márkának, ám rosszul érinthet sokakat, mert a gyártók előbb vagy utóbb megelégelik ezt a gyakorlatot, az alacsonyabb regisztrációs adóhoz igazítják áraikat, vagyis drágítanak, amivel rosszul jár a magyar vevő és a kevesebb bevétel miatt a költségvetés is. A magyar trükköt átvették a németek és franciák, igaz, némi különbséggel. A Magyar Gépjármű-márkakereskedők Szövetségének (Gémosz) elnöke, Gablini Gábor szerint már Európa-szerte működik az egynapos forgalomba helyezési trükk, de a magyarokkal ellentétben a németek és franciák nem külföldre viszik, hanem gyors rendszámprocedúra után jelentős árcsökkentéssel használt kocsiként értékesítik az autókat, a veszteséget pedig a gyártó állja, hogy folyamatosan termelhessen. A kozmetikázott forgalomba helyezésekkel is hónapról hónapra esik a piac, az előrejelzések szerint éves szinten 14 milliónál kevesebb új autó eladásával lehet számolni Európában, ami tízszázalékos visszaesést jelent.

A magyarországi forgalmazás egyértelműen a belső piac stagnálását mutatja, és az első féléves újautó-eladások nagyjából megegyeznek a tavalyival. Ha kisebb mértékben is, de a haszonjárműveknél is működik, és a tízszázalékos növekedés fele ebben a kategóriában is a reexportnak köszönhető és csak a másik fele tudható be az egyre inkább halaszthatatlan járműcseréknek, állítja a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező és a Citroen, valamint Peugeot márkákat forgalmazó PSA-csoport flottaigazgatója, Tüttő László. A vállalkozásokra továbbra is jellemző, hogy az üzemeltetési költség és biztonság szempontjából optimális 150 ezer kilométer helyett olykor 300 ezer kilométert is futtatják járműveiket.

A kereskedők tapasztalata, hogy egyre hosszabbak, a korábbi két-három hónap helyett fél évig is elhúzódnak a járműbeszerzési procedúrák, és nem csak az állami cégeknél. Jellemző a többször is módosított ajánlatkérés, olykor műszaki, olykor felszereltségi módosítás, de leginkább az ár mérséklése a tét. Erre több lehetőség is volt, hiszen idén már csak Euro5-ös környezetvédelmi besorolású motorral szerelt és több százezer forinttal drágább haszonjárműveket lehet forgalomba állítani, ezért a megmaradt Euro4-esekhez olcsóbban lehetett hozzájutni, ami ugyancsak forgalmat generált a kereskedésekben. Az árakat jelentősen befolyásolta az euró–forint alakulása, van amelyik cég lenyelte, van amelyik érvényesítette növekedést.

Sokan reménykedtek az adóváltozások forgalomnövelő hatásában, ám ez nem jött be, mert hiába vezették be a személyautók tartós bérleti konstrukciójánál is az áfa-visszaigénylés lehetőségét, a szigorú feltételek miatt ezek a járművek csak munka célra használhatóak, maradványértékükre nem érvényes a kedvezmény, és a hozzátartozó finanszírozás is többletköltséggel jár. Ezek és a bonyolult útnyilvántartás miatt kevesen éltek eddig ezzel a lehetőséggel.

Továbbra is nehéz hitelhez jutni és a kedvező finanszírozást sem használják ki a magánszemélyek. Nagyobb darabszámú flottákat nem vállalnak a bankok, melyeknek külföldi tulajdonosai is szigorúan veszik a kockázatelemzést és nem engedélyeznek nagyobb kihelyezéseket, ezért gyakran tíz autót is csak két-három banknál tud megfinanszíroztatni a vásárló. Ettől tovább lassul a beszerzés, romlik a járműpark állapota, nem ritkák az átlagosan negyedmillió kilométert futott flották, miközben ennek fele lenne az ideális. Az ajánlatkérők között már olyan is akadt, aki 300 ezer kilométerre szóló garanciát kért, ezt külön térítéssel vállalják is a márkakereskedők, meg lehet venni, de jelentős többletköltséget jelent az üzemeltetésben.

A második fél évben kevésbé várható jelentős növekedés az autópiacon, ahol komolyabb volumenű közbeszerzésben sem reménykedhetnek a forgalmazók, akik inkább stagnálásra, vagy visszaesésre számítanak, hiszen a gyárak vakációs leállása mellett a nyár egyébként sem főszezon, és az év vége is csendes szokott lenni. A Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének elnöke szerint a hónapról hónapra pozitív trendet mutató piac az előre jelzett 10-15 százalékos növekedést fogja hozni 2012-ben, Erdélyi Péter úgy látja, hogy a trend a kilábalás felé mutat akkor is, ha a volumen még alatta marad annak, ami a szakma fenntartásához a jelenlegi formában elegendő lenne.

Éllovas márkák és topmodellek

Rég nem volt dobogós a Suzuki, de az idei 1140 darab Swifttel sikerült megszereznie a harmadik helyet a személyautó-modellek listáján, ahol az Opel Astra vezet (1722 db) a Skoda Octavia (1591 db) előtt. A JATO összeállítása szerint valamennyi kategóriát figyelembe véve az első fél évben Fordokból helyeztek a legtöbbet forgalomba, a 3799 darab 11 százalékos növekedést jelent, majd az Opel (3528 db), a Volkswagen (3459 db), a Skoda (2781 db) és a Renault (2479 db) következik. Személyautóknál az Opel (3214 db) vezet, a Ford (2801 db), a Skoda (2750 db), a VW (2529 db) és a Renault (1986 db) előtt. A kisteherautóknál a márkák listáját az első fél évben a Ford (988 db) vezeti, a modelleknél a Ford Transit (522 db) áll az élen.