Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben bejelentette: a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók esetében a felére mérsékelnék a munkáltatói járulékot, míg a tartósan munkanélküliként számon tartottak és a gyesről, gyedről visszatérő kismamák esetében az első két évben nullára csökkentenék ezt a terhet, majd a harmadik évtől is csak a felét kellene fizetni. A 25–54 év közötti, szakképzettséget nem igénylő munkát végző alkalmazottak (ebbe, az úgynevezett FEOR 9-es csoportba tartoznak például a takarítók, a kisegítők, az árufeltöltők, a hordárok, a mérőóra-leolvasók, a portások vagy az erdeitermés-gyűjtők) esetében szintén 50 százalékkal csökkenti a járulékot a kormány.

Az érintett csoportok esetében azonban évek óta létezik hasonló kedvezmény, mégpedig a Start-kártya. Ebben a rendszerben a cégek csökkenthetik a szociális hozzájárulási adót (a munkaadói járulékok közül ez a legnagyobb tétel), ha pályakezdőt alkalmaztak vagy kismamát, illetve ötven évnél idősebb, tartósan állást keresőt. A különbséget az jelenti, hogy míg a Start-kártyánál számottevő járulékkedvezmény az alacsony végzettségűek után jár, addig az új rendszerben a jogosultságot nem végzettséghez, hanem munkakörhöz kötnék, illetve a védendő kor- és egyéb csoportok esetében. A kedvezmény a Start-kártya esetében kisebb: az első évben jellemzően 17, míg a másodikban hét százalék.

Az érintettek közül az egyik legnépesebb tábor a szakképzettséget nem igénylő munkát végzők köre. Miután ők jellemzően a minimálbért kapják, így mi is ezzel, vagyis bruttó 93 ezer forintot vettünk alapul. Egy ilyen alkalmazott után jelenleg a cégeknek a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetniük munkáltatói járulékként, ami havi 26 505 forintot jelent. Amennyiben az említett feltételek adottak lesznek, és a munkavállaló beleesik a kedvezményezetti körbe, akkor ezt az összeget teljesen vagy 50 százalékban elengedik utána. Ez pedig annyit jelent, hogy a munkavállaló nettó – egyéb terhei levonása után – 60 915 forintos bére akár ennyivel is nőhet. Ez azonban egyelőre csak elméleti lehetőség. Ha a járulékkedvezmények 50 százalékos szintjével számolunk, akkor 13 253 forint marad a kasszában egy alkalmazott után. Ez éves szinten több mint 159 ezer forint pluszt jelent. Amennyiben ezt a minimálbéren foglalkoztatott mind megkapja, akkor a nettó bére 21 százalékkal emelkedne.

A változásokat alapvetően kedvezően ítélték meg munkaerő-piaci szakértők, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a miniszterelnök szavaiból nem derült ki egyértelműen, hogy ezek a könnyítések százezer forint fölötti bruttó bér esetén is érvényben lennének-e, vagy csak százezer forintig. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy a járulékcsökkentéseket 100 ezer forintig lehetne alkalmazni. Az MTI által idézett szavai szerint azzal, hogy a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, az ő foglalkoztatásuk 2013-tól éves szinten 174 ezer forinttal olcsóbbá válik a munkáltatóknak. Ez utóbbi „kedvezményszint” pedig százezer forintos bér esetén igaz. Ez pedig azt jelenti, hogy az új kedvezményeket valószínűleg eddig az összegig lehet majd igénybe venni, efelett pedig a normál kulcs szerint kell adózni.

Bizonytalan a program forrása

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat hétfői módosításával a parlament kiterjesztette a fizetésre kötelezettek körét a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstárra. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentése szerint a költségvetés általános tartaléka mellett e két forrásból fedeznék a munkahelyvédelmi program 300 milliárd forintos költségét – egyenlő arányban. Csakhogy a két utóbbi láb erősen inog: kérdéses, hogy a kincstári pénzmozgások után be lehet-e szedni ekkora összeget, becslések szerint a vártnak jó, ha a fele befolyik, ráadásul az sem lesz mind pluszforrás, a pénzek jelentős része mindössze a meglévő állami források átcsoportosítása. Az MNB esetében ez még egyértelműbbnek látszik. Simor András jegybankelnök hétfőn arról beszélt, hogy a nemzeti bank nem tudja és nem is akarja továbbhárítani a terhet a bankokra, az emiatt jövőre elszenvedett veszteségét pedig a kormánynak kell majd visszapótolnia a 2014-es költségvetésben.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki gazdaságkutató vezérigazgatója ezzel kapcsolatban tegnap úgy fogalmazott, hogy a jegybank és az államkincstár megadóztatásából remélt pénz valójában nem létező jövedelem, így az intézkedéscsomagra a költségvetésben nincs meg a fedezet. Ezért jobb volna, ha a kormány elhalasztaná a magasabb keresetűek esetében a szuperbruttó kivezetését, így a beharangozott 300 milliárd forintból 107 milliárd valóban a rendelkezésére állna. (H. B.)