Segít, de nem élénkít a csomag
Túlnyomórészt pozitív fogadtatása volt szakszervezeti és munkáltatói oldalon is az Orbán Viktor miniszterelnök által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi akciótervnek. A lapunk által megkérdezettek egyöntetűen úgy látták, a program a foglalkoztatásbővítésre ugyan önmagában nem alkalmas, de a munkahelyek megtartására igen. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a program nem munkahelyteremtésről szól. Szerinte az egyes hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így a 25 év alattiak, 55 év felettiek, tartósan munkanélküliek, kismamák, fizikai munkások foglalkoztatását elősegítő munkáltatói járulékcsökkentés inkább annak a feltételrendszerét teremti meg, hogy később, egy a mostaninál kedvezőbb gazdasági környezetben – jó kamat, beruházási politika, növekvő fogyasztás esetén – elősegítse, hogy ők is megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon. Ugyan a programban nem kapott helyet, a VOSZ azt is szorgalmazta, hogy a mezőgazdasági, építőipari és egyéb termelő ágazatokban dolgozók bérköltségének is csökkentsék az adóterhét.
Dávid Ferenc a program másik két fontos pontjáról is elismeréssel nyilatkozott: a kisvállalkozások tervezett egyszerűsített kisadója vagy a miniszterelnök által az „áfacsapda kivédésére” javasolt elképzelés, miszerint a vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni a forgalmi adót, ha az általuk kiadott számlát már kiegyenlítették, részint hasznosnak, részint pedig méltányosnak látja. Az egyetlen elem, ahol a VOSZ főtitkára aggályát fejezte ki, az a program finanszírozása volt. A kormány a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintosra becsült költségét a tranzakciós illeték kiterjesztéséből befolyó összegekből, illetve a jövő évi költségvetési tartalékból kívánja fedezni. Dávid Ferenc ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki: szerencsétlen lenne, ha később azért kellene a kormánynak visszalépnie, mert kiderül, hogy nincs meg a kívánt forrás, vagy ami még rosszabb, újabb adókkal terhelné meg a cégeket emiatt.
A második legnagyobb magyarországi foglalkoztató, a kereskedelmi szektor képviselői is jobbára pozitívan nyilatkoztak a program elemeiről. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra helyezte a hangsúlyt, hogy a most bejelentett célzott munkáltatói járulékcsökkentések javítják az ágazat cégeinek versenyképességét, illetve abban teszi érdekeltté a kereskedelmi szektort, hogy már egy kismértékű forgalomnövekedés esetén is bővítsék a foglalkoztatottak körét, márpedig ez a jelenlegi piaci helyzetben munkahelyeket menthet meg.
Igaz, a hétfői bejelentések után jó pár olyan vélekedés is napvilágot látott, hogy a program abban teszi majd érdekeltté a munkáltatókat, hogy a kvalifikált dolgozóikat lecseréljék a programnak köszönhetően olcsóbbá váló munkavállalókra. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak (KASZ) főtitkára mondja: szerinte ez a jelenség már most is tetten érhető a kereskedelemben. Dávid Ferenc ugyanakkor úgy véli: nem igazak ezek az aggályok, mivel szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy a szakképzetlen munkaerő jóval kevésbé termelékeny egy vállalkozás számára, mint a szakképzett. A képzett munkaerőt megkívánó munkakörökben a VOSZ főtitkára szerint nem várható, hogy a munkáltatók a képzett munkásaik helyett olcsóbb munkaerőt vegyenek fel.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke úgy látja, egyelőre számos nyitott kérdés van a programban, szerinte ezért lenne most kiemelkedően fontos, hogy az elkövetkező időszakban a kormány a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel aprólékosan végigmenjen a tervezeten. Az MSZOSZ vezetője szerint a reálgazdaság növekedése nélkül foglalkozásbővülést még nem hoz ez a csomag. Ugyanakkor a kormányzati elképzeléseknek komoly munkahelymegtartó szerepe van a kismamák, az idősek és a 25 évnél fiatalabbak számára.
A képzettség nélküli fizikai munkások bérterhének tervbe vett csökkentése kapcsán Pataky Péter azt feltételezi, hogy a kormány ezzel egy későbbi minimálbér-emelésnek ágyaz meg. Az MSZOSZ elnöke szerint könnyen lehet, hogy a jövőben a kormány a most a programban a támogatás felső határaként jelzett 100 ezer forintra emelheti fel a minimálbért. Ugyanakkor a vállalkozások között nagy feszültséget okozó béremelést úgy oldaná meg, hogy a majdani 100 ezer forintos minimálbér után fizetendő adóteher kisebb lenne, mint amennyit a jelenlegi bruttó 93 ezer forintos minimálbér után kell fizetni.
Darák Péter, a Kúria elnöke úgy summázta az elhangzottakat: a számonkérhetőség nem korlátozza a bírói függetlenséget. Az igazságszolgáltatásnak is átláthatónak kell lennie: belső viszonyainak ki kell kerülnie a félhomályból a napfényre.
