Sokba kerülhetnek a válságadók, elbukhat a pálinkaforradalom
Mind a három ügyben azért lépett Brüsszel, mert úgy látják, hogy a kérdéses jogszabályok egyoldalúan hátrányosak az unió más tagállamaiból származó vállalatokkal szemben, miközben előnyben részesítik a magyar cégeket.
A kiskereskedelmi különadót, illetve a telekomadót azzal az indokkal vezette be a kormány, hogy az ebből befolyó összegből finanszírozzák a költségvetés hiányát. A bizottság adóügyekkel foglalkozó főigazgatóságának elemzése szerint a bevételarányosan kivetett telekomadó több mint kilencven százalékát nem magyar tulajdonban lévő vállalatok fizették meg. Az ágazati különadókról szóló törvényekben ugyanis, jellemzően árbevétel alapján, sávos adózást állapítottak meg úgy, hogy a magasan adózó sávokból rendre kikerültek a kisebb magyar cégek.
Erre a kaptafára szabták a kiskereskedelemre kivetett különadót is, melynél az ágazatból összesen beszedett 30 milliárd forint elenyésző része származott a hazai vállalkozásoktól, dacára annak, hogy azok piaci részesedése jóval nagyobb volt. (A telekomadó esetében korábban már indult egy eljárás: a bizottság akkor azt kifogásolta, hogy a cégekre kivetett pluszterhet nem forgatja vissza az állam a szektor fejlesztésére, márpedig ez uniós előírás – ez az ügy az Európai Bíróság előtt van.)
Az üdülési és étkezési utalványok rendszerének átszervezésénél, azaz a SZÉP-kártyánál és az Erzsébet-utalványnál is az a fő kifogása a bizottságnak, hogy egyoldalúan előnyben részesíti a magyar cégeket a többi uniós vállalat kárára. Azt a szervezet nem részletezte, hogy ezalatt mit ért, ám tény: mindkét esetre igaz, hogy a cafeteriarendszer elemei egyetlen, állami kézbe kerültek. A másik kifogás az lehet, hogy a kedvezményes adókulcsú Erzsébet-utalványokat üzemeltető Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. eddig – az egyetlen Tesco kivételével – kizárólag hazai tulajdonú kiskereskedelmi elfogadókkal kötött szerződést, vagyis a százmilliárdosra becsült utalványos piacból azóta is kimarad a nemzetközi láncok zöme.
A bizottság szóvivője emlékeztetett: 2010 vége óta a bizottság kapott panaszokat az adott területen működő vállalatoktól. Emer Traynor elmondta, hogy az elemzés során rendszeres kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal. A bizottság következő lépésként most ezekben a témákban felszólító levelet küld a magyar kormánynak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a megfogalmazott észrevételekre.
A nemzetgazdasági tárca közleményben tudatta: továbbra sem kívánják módosítani a vitatott jogszabályokat, álláspontjuk szerint a kiskereskedelem és a telekomcégek különadója sem volt unióellenes, és „Magyarország kész arra, hogy az Európai Bíróság előtt is megvédje az álláspontját”. Erre szükség is lesz, ugyanis ha végül az Európai Bíróság úgy dönt, hogy vissza kell fizetni a cégeknek a különadókkal beszedett összegeket, akkor a magyar adófizetők igencsak ráfizetnek a kormány gazdasági szabadságharcára.
Túl azon, hogy a különadók jelentősen visszavetették az itteni beruházásokat, s így visszafogták a munkahelyteremtést, az sem volt titok, hogy a pluszterheket a szolgáltatók, kereskedők részben vagy egészében beépítették áraikba, azaz végső soron a vásárlók egyszer már megfizették azt. Amennyiben azonban visszajárnak a krízisadók, úgy kamatokkal együtt további súlyos százmilliárdokat kell beszedni a hazai adófizetőktől. (A kereskedelmi és a távközlési szektor három év alatt összesen 270 milliárd forintot fizetett be ezen a címen.)
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az eljárások arra világítanak rá, hogy a kormányzat az uniós előírások megsértésével, más uniós vállalkozások rovására próbál teret nyerni a hazai cégeknek, azonban szerinte sem ezzel, sem más eszközzel nem tudják érdemben segíteni a kereskedelmi kisvállalkozásokat.
Nem csúszott le a pálinkatörvény
Az új eljárások megindítása mellett a bizottság döntött három másik ügy magasabb szintre emeléséről is. A szervezet felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. A probléma nem az otthon készített, hanem a magáncélra bérfőzetett párlatokkal van: ezek után sem kell évi ötven literig jövedéki adót fizetni, miközben az unió legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt enged.
Probléma van a tyúkketrecekkel is: az unióban – 12 év türelmi idő után – januártól kellett átváltani az új, az állatoknak nagyobb teret biztosító szabványra, Magyarország azonban fél évvel elhalasztotta az átállást. A harmadik ügy a beruházások környezeti hatástanulmányához kapcsolódik: a magyar szabályok nem felelnek meg mindenben az uniósnak, s ezen kell változtatni.
