Elvérzett a Soltvadkert
A felügyelet adatai szerint a 2010 végi 59 milliárd forintos mérlegfőösszegével a Soltvadkert a harmadik legnagyobb takarékszövetkezet volt. A még 1957-ben alapított társaság igen aktívan hitelezett, 39 milliárd forint betét mellett 37,5 milliárd forint kölcsönt kezelt.
Ez csaknem százszázalékos hitel/betét arányt jelent, miközben a takarékszövetkezeti szektor átlaga ennek mindössze a fele. Úgy tudjuk ez okozta a Soltvadkert vesztét: a válság miatt sok hitele bedőlt, az így elszenvedett veszteség pedig felemésztette a tőkét, amit nem tudott pótolni.
Értesülésünket megerősítette Binder István, a PSZÁF szóvivője is, aki elmondta, hogy nem egy konkrét ügylet vagy hiba vezetett a Soltvadkert bedőléséhez. A takarék elsősorban a vállalati hitelezésben kockázatos hitelezési politikát folytatott és ez ütött vissza. A problémás, nem teljesítő hitelek aránya a piaci átlag többszöröse a Soltvadkertnél – tette hozzá. Amikor a felügyelet észlelte a problémát, a helyzet rendezésére szólított fel.
A társaság vezetői erre kidolgoztak és a PSZÁF ellenőrzése mellett elkezdtek megvalósítani egy reorganizációs programot. Eleinte úgy tűnt, a Soltvadkert talpra tud állni, ám mostanra kiderült, hogy mégsem. Kérdésünkre, hogy a végelszámolás átfordulthat-e felszámolásba, Binder István úgy fogalmazott: mindenképpen kérdéses, hogy a Soltvadkert vagyona elegendő fedezetet nyújt-e a követelések kielégítésére, hiszen azért vonták vissza a takarék engedélyét és rendelték el a végelszámolás elindítását, mert elfogyott a tőke és már a társaság napi likviditása is veszélybe került.
Az ügyfeleknek tehát egyelőre a végelszámolás lefolytatására kijelölt Hitelintézeti Felszámoló Kft.-hez kell fordulniuk, de a takarék anyagi helyzete alapján szinte biztosan dolga lesz a Soltvadkerttel az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) is. Amint a végelszámolás átfordul felszámolásba, belép az OBA, ami a betétesek számára azért jó, mert így sokkal hamarabb a pénzükhöz jutnak.
Ebben az esetben a kártalanítást már nem kell igényelniük, automatikusan elindul: az OBA az érintett pénzekről összesítést készít, a teendőkről, a kifizetés menetéről levelet küld a Soltvadkert adatállományában található címekre, s húsz nap alatt – betétesenként százezer eurónak megfelelő összegig – mindent ki is fizet. Az alapnak egyelőre nincsenek hivatalos információi, mivel még nem indult el a felszámolás, de a hírekben szereplő negyvenmilliárdos betétállományt a szervezet ki tudja fizetni, az OBA vagyona ugyanis jelenleg százmilliárd forint – mondta lapunknak Tóth István, a szervezet kommunikációs vezetője.