Megágyaznak a vagyonadónak?
Az eladott ingatlanból származó jövedelem – ami a vásárláskori és az eladási érték különbözete – jelenleg is adóköteles, bár csak öt éven belül, csökkenő hányadban képez adóalapot (az ingatlan korszerűsítésére költött ráfordítás viszont elszámolható). A nem lakáscélú ingatlanoknál hosszabb, 15 év az adófizetés ideje és ugyancsak az értéknövekedést adóztatja. Ha a tervezett új köztehernél nem lesz az előbbiekhez hasonló kifutási idő, vagyis nem nullázódik bizonyos időn belül, akkor az már szinte vagyonadónak számít, ami ellen tűzzel-vassal küzdött eddig a Fidesz-kormány.
Egy ilyen adó bevezetése hajdan többi közt megfelelő ingatlanérték-kataszter híján hiúsult meg. Amennyiben ez most elkészül, akkor az több célra is alkalmas lehet, nem csak adóalap megállapítására.
Mindazonáltal nem okozott pánikot a piacon a legújabb adóterv híre, aminek több oka van: még a befektetési céllal vásárolt ingatlanoknál sem számítanak számottevő értéknövekedésre néhány éven belül. Másrészt nem dúl az önkormányzati beruházási kedv, vagyis kevés az olyan környék, ahol ilyen ok miatt most megugrana az ingatlanok értéke.
A törvénytervezet mindeközben számos kérdést vet fel – fogalmaztak egymástól függetlenül, de összecsengően a két nagy piacvezető ingatlanforgalmazó hálózat vezető elemzői, Déry Attila, az Otthon Centrum és Rutai Gábor, a Duna House szakértője. Nem tudni, hogy az értéknövekedés mikori árhoz képest mérendő majd: az eredeti vételárhoz vagy a beruházás előttihez. Másrészt hogyan számolható ki, hogy például az övezetátsorolásokhoz szükséges feltételek teljesítése során az önkormányzat és az ingatlantulajdonosok ráfordítása milyen mértékben járult hozzá a terület értéknövekedéséhez. Jó példa erre a csatornázás, amihez a tulajdonosok befizetése is szükséges.
Nem csak elvi kérdés, hogy az önkormányzati beruházásokat adóbefizetésekből finanszírozzák, ellenben ha egy magáncég például szolgáltatóközpontot épít valahol, akkor az ugyanúgy növeli a környékbeli ingatlanok vonzerejét, miközben számos kapcsolódó közműfejlesztést a beruházó cég fizet. Ugyanez a helyzet a vállalkozási övezetekben is. Ellenben a legnagyobb kapu itt van az önkormányzatok számára, hiszen míg egy üdülőövezetet lakóövezetté csak bizonyos feltételek – például a többnyire csak területkisajátításokkal megvalósítható útszélesítés – után lehet átsorolni, a vállalkozói, ipari övezetek átsorolása kevésbé erőlteti meg az adott település büdzséjét.
Várhatóan a legérzékenyebben éppen az ingatlanfejlesztőket érinti majd az adó. Az egyelőre csak sorjázó kérdésekre a törvénynek kell választ adnia. Az ingatlanpiacon annak mindenesetre örülnének, ha megindulna az áremelkedés, miközben több, neve közlésének mellőzését kérő ingatlanközvetítő ügynök is azt mondta, nem biztosak abban, hogy egy ilyen törvény megéri-e egyáltalán a lakáspiaci áremelkedést évek múlva.
