A jegybankelnök szerint az év eleji adóemelések, a forint nyár óta tapasztalható gyenge formája és az olajdrágulás együttesen felel a magas inflációért, s ebben az első fél évben nem is várnak változást, azaz öt százalékot meghaladó pénzromlási ütemre lehet számítani. A Széll Kálmán Terv frissített változatában felvázoltak hatásait a következő hetekben elemzik, de az az új adók bevezetésével és a régiek emelésével már most látszik, hogy a jegybank háromszázalékos inflációs célját nem tudják 2013 első fél évében elérni, ahogy azt tervezték az MNB-ben.

A reálgazdaságot is markánsan érintik a változások. A keresletszűkítő hatások miatt a növekedés is a korábban jelzettnél szerényebb lehet, de ennek számszerűsítésére megfelelő háttérelemzések hiányában Simor egyelőre nem vállalkozott. Annyi biztos, hogy az érdemi növekedés csak jövőre indulhat meg. A lelket a magyar gazdaságban idén is az export tartja, ez marad a növekedés motorja. A belső fogyasztás viszont a reálbérek csökkenése, a hitelfelvétel megnehezülése és az általános lakossági elbizonytalanodás miatt mérséklődik, hasonlóan a beruházásokhoz, ahol a hitelszűke, a magas minimálbér és a külső konjunkturális hatások gyengülése következtében lehet újabb visszaesésre számítani.

A külső körülmények továbbra sem biztatóak: az ország kockázati megítélése romlott az utóbbi hónapban, ebben az EU/IMF-hiteltárgyalások megkezdését övező bizonytalanság is közrejátszott az európai adósságválság aktuális problémái mellett – tette hozzá a jegybankelnök.

Nem volt összhang a tanácson belül, Simor András mégis a tartást jelentette be