Két hónap alatt nagyot változott a világ: akkor az EU 3,25 százalékos magyar költségvetési hiányt jelzett előre 2012-re. A kormány ezzel szemben az uniós maximumnak számító 3 százalékot meghaladó negyedszázaléknyi pluszt bagatellizálta, mondván: annak eltüntetése egy 60-70 milliárd forintos kiigazítással megoldható. Arról elfeledkeztek, hogy a költségvetésben lefektetett idei hiánycél nem 3, hanem 2,5 százalék, vagyis az ennek az eléréséhez szükséges megszorítócsomag a jelzetthez képest erősen túlsúlyos lesz.

A helyzet komolyságához illően a hétfőn publikált Széll Kálmán Terv 2.0 az egy évvel korábbi alapváltozat 85 oldalának hatszorosán részletezte az ország előtt 2015-ig álló feladatokat és a hozzájuk tartozó intézkedéseket. A hiánycélban nincs engedmény, az idei 2,5 és a 2013-as 2,2 százalékot hozni kell, ha törik, ha szakad.

Elemzők szerint a külső körülmények bizonytalanságára hivatkozva itt egy minimális lazítást még el lehetett volna érni. Brüsszel egy pár tizedes eltérést még tolerált volna, de a kormány eltökéltségét bizonyítandó nem változtatott, s kőbe véste a számokat. Később, amikor a hazánk ellen nyolc éve folyó túlzottdeficit-eljárás lezárásáról dönt az EU, ezt a javunkra írhatják.

A hiány tehát marad, a növekedést viszont temetni lehet. Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még a 3,6 százalékos GDP-bővülést is elérhetőnek tartotta, ősszel már a 0,5-1,5 százalékos sávot jelölte meg mozgástérként, végül ennek alsó határához igazította a költségvetést. Most először dokumentálták, hogy a 0,3 százalékos visszaesést jelző elemzői konszenzusnak lehet némi köze a valósághoz, hiszen a kormány 0,1 százalékosra, azaz stagnálással felérő szintre redukálta az idei prognózisát. Indoklásként az euróövezeti adósságválság miatti lassulást nevezik meg.

Simor András jegybankelnök tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy a Széll Kálmán Tervben lefektetett intézkedések keresletcsökkentő hatásuk révén gyengítik a gazdasági növekedést. A hatások számszerűsítése a következő hetek feladata, de az leszögezhető, hogy az idei 0,1 és a jövő évi 1,5 százalékos növekedésről szóló jegybanki prognózist korrigálni kell – negatív irányban.

A növekedés összetevői közül egyedül az exportban bízhat a kormány, noha annak idei 4,7 százalékos szintje messze elmarad a tavalyi 8,4 és a 2013-ra tervezett 8,8 százaléktól. A háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal csökken, míg a közösségi fogyasztás 1 százalékkal esik vissza. Utóbbi az állami takarékossági intézkedések miatt belátható ideig nem is nő majd.

A beruházásokat a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a minimálbér-emeléssel megdrágult élőmunka és a hitelfeltételek szigorodása mellett a kihasználatlan kapacitások magas aránya tartja gúzsban, s a negatív tartományból talán jövőre jöhet ki. Igaz, az Audi és az Opel fejlesztéseit leszámítva valódi nagyberuházás egyelőre nem bukkant fel a horizonton – vagy nagyon jól titkolja a kormány.