A kormány megnégyszerezné a bevételeket az útdíjon

A lejárt szoftverrel dolgozó GPS-navigációkhoz hasonlóan folyton az „újratervezés” feladatával foglalkozó kormány az elektronikus útdíjrendszer bevezetésének megvalósításáért 2010 óta nem tett semmit. Amit pedig most mégis letettek az asztalra, feltehetőleg nem több újabb álomkergetésnél.

Az újratervezett Széll Kálmán Terv szerint a korábban beígértnél hat hónappal később, 2013. július 1-jén elsőként a 3,5 tonnánál nagyobb járművel közlekedők érkezhetnek meg az elektronikus útdíj (ED) „kapujába”, a személygépkocsival utazók és a buszok tovább használhatják az e-matricát. Az Orbán Viktor által még 1998-ban a focipályákra száműzött sorompók feladatait átvevő elektronikus kapuknak azonban ehhez nemcsak az autópályákon, de az állami főutak külterületi szakaszain is fel kellene épülniük a hátralévő 14 hónap alatt.

Ami még akkor is sziszifuszi feladat, ha Németh Lászlóné fejlesztési miniszter csapatával betartja a kormány által követelt menetrendet. Vagyis dióhéjban összefoglalva: „haladéktalanul” előkészíti az ED szerződéseit, kiválasztja a kormányzati auditort, gondoskodik a díjpolitika meghatározását lehetővé tevő adatszolgáltatásról, a majdani szolgáltatási szintek meghatározásáról, május 31-ig „intézkedik” a rendszer gyorsított közbeszerzési eljárásairól, június 30-ig előkészíti a projektszervezet finanszírozását, összeállítja a jogszabálytervezeteket, kialakítja a díjszedés és -ellenőrzés intézményrendszerét, december 31-ig pedig előkészíti a magyar rendszer csatlakozását a nemzetközihez.

Az országos ED-infrastruktúra kiépítéséhez és beüzemeléséhez ugyanis a külföldi példák alapján úgy egy év kellene. Így a kormány már akkor is elkésett a Széll Kálmán Tervben leírt határidő betartásával, ha holnap kiírja a rendszer közbeszerzési eljárását. Mert hát az építkezés nyáron még egy „teljesen akadálymentesített” közbeszerzés nyomán sem kezdődhet meg.

Ha a határidők kétséges tarthatóságától eltekintünk, a kormány tervei felvetnek más kérdéseket is. Nem feltétlenül azt, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb gépkocsikat használók hogyan fogadják majd az autópályákon tengelyszámtól függően akár 36-40 forintos, a főutakon úgy 24-28 forintos kilométerdíjakat. De nem is azt, hogy a közúti szállítást terhelő újabb sarc hogyan jelenik majd meg a fogyasztási cikkek árában. Ez még ráér.

Sokkal érdekesebb, hogy a kabinet elvárásai szerint az e-matrica úgy 50 milliárdos éves bevételét az ED-rendszernek évente 150 milliárd forinttal kell megfejelnie. Vagyis 2013-ban a fél évig működő ED-nek 75 milliárd forint pluszbevételt kellene termelnie, 2014-ben pedig a teljes útdíjrendszernek (e-matrica és ED együtt) 200 milliárd forinttal kell gyarapítania a költségvetést. Ami kissé illuzórikusnak látszik, ha a számok mögé nézünk.

Az e-matrica 2011-ben összesen mintegy 48 milliárd forintot hozott. Ehhez a tehergépkocsik valamivel kevesebb mint 19 milliárd forinttal járultak hozzá. Ami azt jelenti, hogy az „upgradelt” Széll Kálmán Tervben szereplő, az elektronikus útdíjból várt bevétel akkor teljesülhet, ha a 3,5 tonnánál nagyobb gépkocsik jövőre a tavalyi befizetések négyszeresét, 2014-ben nyolcszorosát teljesítik. Hiszen az új rendszer bevételeit kizárólag ezeknek a járműveknek az üzemben tartói fizetik.

A magyar és a külföldi személygépkocsik továbbra is a matricás rendszert használhatják, 2014 januárjától legfeljebb önkéntesen csatlakozhatnak az ED-hez. Eközben tavaly a kormány a közúti fuvarozóknak még a gázolaj árába beépített jövedéki adó egy részét is elengedte – hivatalosan versenyképességük, valójában a „munkabéke” megőrzése érdekében.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.